4000 éves rejtélyt sikerült megoldani – Így épültek az egyiptomi piramisok

Megoldódhatott a piramisok titka

Több mint négyezer éves rejtély kerülhet közelebb a megoldáshoz: kutatók szerint sikerült azonosítani azt az ősi vízi útvonalat, amely kulcsszerepet játszhatott az egyiptomi piramisok felépítésében. A vizsgálatok szerint a híres gízai komplexum és további több tucat piramis egy mára eltűnt Nílus-ág mentén épülhetett.

A kutatást az Észak-karolinai Egyetem wilmingtoni csapata vezette, akik egy régóta keresett folyóág nyomára bukkantak. A feltételezések szerint ez a vízfolyás egykor közvetlenül a piramisok közelében húzódott, ám az idők során eltűnt a sivatag homokja és a mezőgazdasági területek alatt.

A szakemberek már korábban is úgy vélték, hogy az ókori egyiptomiak vízi útvonalakat használtak a hatalmas kőtömbök szállítására, de eddig nem volt egyértelmű bizonyíték arra, pontosan hol haladt ez a rendszer. Ahogy az egyik kutató fogalmazott: „senki sem volt biztos ennek a hatalmas vízi útvonalnak a helyében, formájában, méretében vagy a piramisokhoz való közelségében”.

A kutatócsoport korszerű módszereket alkalmazott: radaros műholdfelvételeket, történelmi térképeket és geofizikai vizsgálatokat is felhasználtak, valamint üledékmintákat elemeztek. Ezek segítségével sikerült feltérképezniük az egykori folyóágat, amelyet később valószínűleg szárazság és homokviharok temettek el.

A tanulmány szerint a radartechnológia képes volt „átlátni a homok felszínén, és képeket készíteni rejtett formációkról”, amelyek között eltemetett folyómedrek és ősi építmények nyomai is szerepeltek.

A kutatásban amerikai, egyiptomi és ausztrál szakemberek is részt vettek. Az egyik kutató így magyarázta az eredmények jelentőségét: „a tényleges folyóág megtalálása és annak bizonyítása, hogy létezett egy vízi út, amely alkalmas volt nehéz kőtömbök, eszközök és emberek szállítására, nagyban segít megérteni a piramisépítést”.

Az úgynevezett Ahramat-ág – amelynek neve arabul piramisokat jelent – körülbelül 64 kilométer hosszú lehetett, és szélessége elérhette a 200–700 métert. A kutatók szerint ez a vízi út 31 piramis közelében húzódott, amelyeket 4700 és 3700 évvel ezelőtt építettek.

A felfedezés arra is magyarázatot adhat, miért található ilyen sűrűn piramisok sora a Gízától Lishtig terjedő területen, amely ma már a Szahara száraz, zord vidéke. A kutatók úgy vélik, hogy a folyóág „aktív és működőképes volt a piramisok építésének idején”.

A szakemberek szerint az ókori egyiptomiak kihasználhatták a víz erejét a nehéz kövek mozgatásához, ami jelentősen megkönnyítette a munkát. Egyikük így fogalmazott: „használhatták a folyó energiáját ezeknek a nehéz tömböknek a szállítására az emberi erő helyett”, hozzátéve, „ez sokkal kevesebb erőfeszítést igényel”.

A Nílus az ókori Egyiptom életének alapja volt, és a kutatások szerint a piramisok építésében is kulcsszerepet játszhatott.

Forrás: BBC