A járvány évei felgyorsíthatták az agy öregedését – akkor is, ha nem kaptad el a COVID-ot

A vizsgálat ugyanakkor fontos különbséget tett az agyi öregedés és a szellemi teljesítmény romlása között

A koronavírus-járvány hatásai még évekkel később is foglalkoztatják a tudósokat. Egy friss kutatás most arra jutott, hogy nemcsak maga a fertőzés, hanem már a világjárvány időszaka is összefüggésbe hozható az agy gyorsabb öregedésével. A vizsgálat szerint ez azoknál is megfigyelhető volt, akik bizonyítottan nem estek át COVID-19-fertőzésen.

Az eredményeket a Nature Communications tudományos folyóiratban tették közzé. A kutatók szerint a járvány idején átélt stressz, a társadalmi elszigeteltség, a bizonytalanság és az életmód megváltozása együttesen olyan hatást gyakorolhatott az agyra, amely mérhető eltéréseket okozott.

A kutatásban közel ezer ember vett részt. Az egyik csoport tagjainál mindkét MRI-vizsgálat még a világjárvány előtt készült el, míg a másik csoportnál az első vizsgálat a pandémia előtt, a második pedig már a járvány kitörése után történt. Az eredményeket több mint 15 ezer egészséges ember korábbi agyi képalkotó adatával is összevetették, hogy megállapítsák az úgynevezett „agyi életkort”.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a járványt követően az agy becsült életkora átlagosan mintegy öt és fél hónappal idősebbnek tűnt a résztvevők valódi életkoránál. Ez a különbség akkor is megfigyelhető volt, ha az érintettek nem fertőződtek meg koronavírussal.

A kutatók szerint ugyanakkor fontos különbséget tenni az agy fizikai öregedésére utaló jelek és a szellemi teljesítmény romlása között. A vizsgálat alapján a gyorsabbnak tűnő agyi öregedés önmagában nem jelentette automatikusan a memória vagy a gondolkodási képességek romlását. Kognitív hanyatlásra utaló jeleket elsősorban azoknál találtak, akik átestek COVID-19-fertőzésen.

A résztvevők átlagéletkora 63 év volt, és egyikük sem szenvedett súlyos krónikus betegségben, így a kutatók igyekeztek kizárni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatták volna az eredményeket.

A legjelentősebb változásokat a férfiaknál, az idősebb korosztálynál, valamint az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetben élőknél figyelték meg. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a járvány mentális, anyagi és társadalmi terhei nem mindenkit érintettek egyformán.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy további kutatásokra lesz szükség annak feltárására, hogy ezek a változások hosszú távon mennyire maradnak fenn, illetve visszafordíthatók-e. A mostani eredmények ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy egy világjárvány hatása messze túlmutathat magán a fertőzésen.

A szakemberek szerint az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a társas kapcsolatok ápolása és a szellemi aktivitás továbbra is azok közé a tényezők közé tartozik, amelyek hozzájárulhatnak az agy egészségének megőrzéséhez. A kutatás ugyanakkor nem bizonyítja, hogy a pandémia közvetlenül okozta az agyi öregedést, csupán azt mutatja, hogy a kettő között statisztikai összefüggés figyelhető meg.

Forrás: Nature Communications