A piacon. – Jó napot, de gyönyörű barack! – Köszönöm, hajnalban szedtem. – Milyen fajta?

A piacon.
– Jó napot, de gyönyörű barack!
– Köszönöm, hajnalban szedtem.
– Milyen fajta?

– Cunami.
– Az, amelyik hajlamos nagyon sokat teremni?
– Az, az.
– Azért ilyen aprók?
– Igen, sokat kötött idén.
– Kellett volna ritkítani?
– Kellett volna, ha bírtam volna, uram, de 500 fám van, és közben érett a cseresznye is, szedni kellett, hát nem volt időm rá.
– Na ja, ehhez kéne nyolc kéz.
– Nyolc? Huszonnyolc.
– És megéri csinálni?

– Hát megéri, nem panaszkodom, isten segedelmével megélünk belőle. Nem vagyok gazdag, de nincs főnököm. Érti?
– Már hogy ne érteném. A nincs főnők felér még négy fizetéssel. Az a szabadság.
– Vagy tízzel. Akkor maga is tudja, miről beszélek. Amikor kimegyek a fák közé dolgozni, ez tesz boldoggá.
– Tudom. Nagyon is. Akkor kérnék két kilót. Gombócba is jó lesz, meg enni. Szedhetek?
– Hát persze. Itt a vevő az úr, kérem szépen, hozzám visszajárnak, tessék válogatni, nincs közte kicsit se hibás, mert azt az asszony befőzi. Vegye, vigye a szabadságot!

Forrás: Facebook