Aki tudja, hogy ki van a képen fiatal kiadásban, attól szeretettel várjuk kommentben a felismerést!

Hirdetés

Aki tudja, hogy ki van a képen fiatal kiadásban, attól szeretettel várjuk kommentben a felismerést! Aki pedig azt is tudja, hogy kire hasonlított fiatalon és idősebb korában attól pedig a másik nevet is várjuk 😀 Mindenesetre hasonmását és őt is imádtuk! Aki szerette bármelyik méltán nagy embert várjuk a lájkot! Lássuk mennyien vagyunk!

Hirdetés

Bujtor István (született Frenreisz, Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.) Balázs Béla-díjas magyar színművész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Édesanyja Gundel Károly neves budapesti vendéglős legidősebb gyermeke, Gundel Katalin (1910–2010).Féltestvére Latinovits Zoltán,[1][2] anyja első házasságából született gyermeke. Édesapja id. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus volt, öccse Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején apai dédanyai ükapja után a Bujtor nevet vette fel.

Első felesége Perényi Eszter hegedűművész, fia Bujtor Balázs hegedűművész (1975. június 13-án született), lánya Bujtor Anna jogász, drámapedagógus (1979. február 20-án született), második felesége Bujtor Judit volt.

Hirdetés

Élete
Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol többek között Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök is évfolyamtársa volt. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott azon a pályán. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.

Előbb a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz szerződött, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője volt.

2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.

Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére) (illetve a Száll a kakukk fészkére film ugyanezen karakterének is ő volt a szinkronhangja), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), s e darabok egy részét később meg is rendezte.

Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült koprodukciós tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta A dunai hajósban. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot.

Hirdetés

1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A Pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is) már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér című háromrészes sorozat.

Kránitz Lajos után legtöbbször ő kölcsönözte a hangját Bud Spencernek.[3] Az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a „két Piedone”. A Bunyó karácsonyig (The Troublemakers, 1994) című filmben szinkronizálta utoljára Spencert. Az utolsó 15 évben már nem vállalta el ezt a feladatot.[4]

Fiatal korában kosarazott, az ifiválogatottal országos bajnokságot is nyert, emellett teniszezett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett. Az 1990-es évektől művészi munkája során is inkább a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert – mint mondta – jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság – nem csak a vitorláson. Legnagyobb vitorlássikereit a Rabonbán kapitányaként érte el (öt­szö­rös ma­gyar baj­nok lett a Rabonbán kapitányaként). Saját hajója a Tamangó[5] volt.

2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani, a család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterséges kómában tartották.

2009. szeptember 24-én mentővel szállították a veszprémi kórházból a budapesti Állami Egészségügyi Központba, hogy rehabilitációját itt folytathassák, egy nappal később azonban meghalt, a Központ igazgatójának 2009. szeptember 29-ei közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési problémák miatt. Mint azt özvegye később a sajtónak elárulta, Bujtor István halálát Candida fertőzés okozta.[6]

2009. október 1-jén temették el, Balatonszemesen.

Forrás: hu.wikipedia.org

Hirdetés

Hozzászólások: