Kiadták a riasztást! Pénteken 37 fok! Pusztító hőség vár ránk! Itt az előrejelzés:

Csütörtökön egy gyenge hidegfront miatt erősebben megnövekszik a fátyolfelhőzet, de csapadék nem várható. Többfelé élénk, keleten, északkeleten erős lesz az északi-északkeleti szél. Jelentősen nem esik vissza a hőmérséklet, a délutáni órákban 26-36 fokot mutathatnak a hőmérők. Ezen belül északkeleten lesz kevésbé meleg, délen a legforróbb az idő.

Pénteken ismét forróbb levegő áramlik fölénk, a napos időben, és helyenként élénk déli-délkeleti szélben megközeltjük a 40 fokot. A napsütés mellett egy-egy zápor, zivatar legfeljebb az esti órákban sodródhat be a nyugati, délnyugati országrészbe. Kora reggel északkeleten 13-15, máshol 16-23, napközben 30-39 fok várható, délen, délnyugaton lesz a legmelegebb.

Szombaton egy hidegfront érkezik feltámadó északnyugati széllel, elszórt záporokkal, zivatarokkal. Az ország északnyugati felén már mérséklődik a hőség, 28-32 fok ígérkezik, miközben délen és keleten még 33-38 fok közötti maximumokra van kilátás.

Vasárnap többfelé szeles idő ígérkezik. A napsütést időnként gomolyfelhők zavarják meg, és helyenként záporok, zivatarok alakulhatnak ki. Mindenhol mérséklődik a forróság, de továbbra sem fogunk fázni: a maximumok 27 és 34 fok között alakulnak. Hétfőn a vasárnapihoz hasonló idő jöhet 27-33 fokos maximumokkal.- írja az Időkép

 

Olyan hőség lesz, amiben már dolgozni sem lehet – óriási károkat okoz majd

Köztudott, hogy extrém hőségben lehetetlen ugyanannyit dolgozni, min más normális környezeti viszonyok között, ezért nagy a veszélye annak, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetően nagyon komolyan visszaeshet a termelékenység. Természetesen könnyebben alkalmazkodhatnak a változásokhoz a gazdagabb országok, pedig javarészt épp ők a felelősök a globális felmelegedésért, de a szegényebb országok igencsak nagyot bukhatnak.

– A hőség hatására erőteljesebben izzadunk, folyadékot és ásványi anyagokat is veszít a szervezetünk, amit feltétlenül pótolnunk kell. A csecsemőknél, kisgyermekeknél és az időseknél fokozottan ügyeljünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre, ami a nagy melegben akár napi 3–4 liter is lehet. Kerülni kell a magas koffein-, illetve cukortartalmú, valamint alkoholos italokat, helyette ivóvíz, ásványvíz, natúr gyümölcslevek és -teák, friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása javasolt – sorolta Csikós Péter, az egészségügyi alapellátási igazgatóság vezetője.

– Bágyadtság, kedvetlenség, száraz bőr, repedezett, lepedékes nyelv utalhat arra, hogy a szervezetnek több folyadékra van szüksége. Az idős emberek hajlamosak arra, hogy keveset igyanak, ezért kérdezzünk rá, hogy mennyi vizet ittak, s ha nem elegendőt, akkor azonnal pótolják! – utalt a figyelmeztető jelekre és a teendőre a szakember, hozzátéve: aki teheti, 11 és 15 óra ne tartózkodjon a napon.

2030-ig 2 billió dolláros kárt okoz majd, egy ENSZ-kutatás szerint a világ gazdaságainak a globális felmelegedés. Szinte emberi ésszel felfoghatatlan az összeg, az sem segít, ha átváltjuk forintra: 569 ezer milliárd forintot tesz ki 14 év alatt az üvegház hatás. Ez nagyjából annyi, amennyi GDP-t ebben az időszakban mindenestől megtermel majd Magyarország.

Nem lehet ugyanannyit dolgozni, ha közben megsülünk vagy hőgutát kapunk

Az okozza a veszteség nagy részét, hogy az egyre forróbb környezetben az emberek képtelenek ugyanannyit dolgozni, mint korábban. A növekvő hőterhelés következtében 43 országban lesz várható a gazdasági teljesítmény visszaesése, főként ázsiai országok érintettek: Kínát, Indonéziát, Malajziát emeli ki a Bloomberg cikke a globális gazdaság fontosabb szereplői közül.

2,1 millió halott, elveszett német GDP

Több mint 2 millió ember halt meg 1980 és 2012 között a mintegy 21 ezer természeti katasztrófa közvetlen következményeként, ezek között voltak áradások, sárlavinák, extrém hőhullámok, szárazság, erős szél vagy tűz. 4 ezer milliárd dolláros kárt okoznak ezek a katasztrófák, ami nagyjából megfelel az éves német GDP-nek.

Tord Kjellstrom a Health and Environment International Trust igazgatója közreműködött a jelentés elkészítésében, szerinte 2030-ra a csökkenő termelékenység miatt Kína évente 1, Indonézia pedig 6 százalékát veszítheti el GDP-jének. Az extrém hőség máris 15-20 százalékkal csökkenti az éves munkaórák számít Délkelet-Ázsiában, ez az arány viszont 2050-re akár meg is duplázódhat.

Nem lehet ugyanolyan intenzitással dolgozni magas hőterhelés mellett, a munkaintenzív ipari ágazatokban, a kutató szerint lassabb munkavégzésre és gyakoribb szünetekre kell felkészülni. Csak a gazdagabb országok tudnak érdemben felkészülni a klímaváltozás hatásaira pedig. Például át lehet állni másfajta munkaidő-beosztásra és energiahatékonyabb hűtésre, az új gyárak esetében – idézte a Bloomberg cikke a szakértő szavait.

Címlapfotó: illusztráció

Forrás: privatbankar.hu