Akinél puskát kell írni dolgozat előtt – Pali bácsi módszereiért 40 éve rajonganak a diákok

Pali bácsi óráin csupa mosolygós, felszabadult gyerek ül.

„A mai civilizációnak van egy abnormális vonása, mégpedig az, hogy egyfajta taposómalomban élünk: dolgozunk, hogy ehessünk, eszünk, hogy dolgozhassunk. De látjuk-e értelmét annak, amit csinálunk? És van-e benne örömünk? Az ember ugyanis akkor motivált, ha értelmet és célt lát a cselekvésében, és/vagy ha az örömet, élvezetet okoz neki. Ha igazán bele tud vonódni, feledkezni.” /Csíkszentmihályi Mihály/

A Dívány és a Lidl országos pályázatot hirdetett, hogy megtalálja a 2018. év szupertanárát, aki a leginkább egyedi, érdekes, újszerű, ámde annál hatékonyabb módszerekkel éri el, hogy a diákok szeressék és egyúttal el is sajátítsák az adott tantárgyat. Hozzáértő szakemberekből álló zsűri pontozta a pályázó tanerőket, és az idén csak történelemtanárok kerültek a döntőbe- írja a szeretlekmagyarorszag.hu

A legkompetensebb szavazóközönség mégis a diákokból és szüleikből álló közösség volt, akik a legtöbb voksot a pilisvörösvári Krizsán Pálra adták, aki negyven éve tekinti szívügyének a gyerekek történelmi ismereteinek gyarapítását. Pali bácsi a Templom Téri Német Nemzetiségi Általános Iskolában tanít történelmet, ahol magas színvonalú német és angol nyelvoktatás folyik.

Megkérdeztük Pali bácsit, mik azok a forradalmi módszerek, amiknek köszönhetően ennyien rajonganak az óráiért.

Mert mi tagadás, a diákok már-már rajongással beszélnek a formabontó, kincsvadász, puskaírást „favorizáló” pedagógusról.

– Micsoda?! Hogy egy tanár bácsi puskázásra buzdít?! Hogy is van ez? Megtenné, hogy velünk is megosztja ezt a titkot? Hátha néhány kollégája kedvet kap hozzá.

– Természetesen, mint minden tantárgyból, történelem órán is van dolgozatírás. Nálam ez egy kicsit másként zajlik. Azért, hogy a gyerekek számára érdekesebb legyen a felkészülés, az összefoglaló óra végén szorgalmi feladatot adok nekik. Az a feladat, hogy készítsenek a dolgozatra az adott témából egy „puskát”, amelyet a dolgozat megírását követően be is mutathatnak s „pozitívusokat” (pluszokat) kaphatnak érte. Biztos lehetek abban, aki elkészíti a „puskáját” az át is nézi legalább egyszer a tananyagot.

A 7–8. évfolyamon szoktam csinálni, mikorra már tudják a gyerekek, hogy milyen típusú kérdésekből, feladatokból áll egy témazáró dolgozat, hogy állítsanak össze maguknak egy feladatsort, s küldjék el nekem e-mailben egy előre megadott határidőig. Átnézem a tesztet, válaszomban jelzem az esetleges kifogásaimat, vagy jóváhagyom a gyerek munkáját. A jóváhagyást követő e-mail után aztán a tanuló a következő órán megírhatja a saját maga által összeállított témazárót.

– Úgy hallottuk, a gyerekek előszeretettel emlegetik a töriórás kincsvadászatot. Ez valami speciális ismeretszerzési módszer, amit kifejezetten Ön vezetett be?

– Magát a módszert nem én találtam ki, egy nyári továbbképzésen találkoztam vele először. Fantáziát láttam a dologban, ezért elsőként bevezettem, kipróbáltam az iskolámban. Mit mondjak, nagyon élvezik a gyerekek a „kincsvadászatot”. A vadászat előtt, a szünetben elhelyezek az iskola folyosóin, udvarán QR-kódokat. A kódok mögött egy – egy kérdés, feladat áll. A gyerekeknek meg kell találni az összes kódot, majd beolvasni, s megválaszolni a mögötte rejlő kérdést. A feladatok megoldásakor természetesen használhatják a saját mobiljukat, vagy az általam kiosztott iskolai tableteket. Úgy állítom össze a kérdéseket, hogy megválaszolásuk lefedje az elsajátítandó tananyagot. A tanulóknak két dolog miatt tetszik ez a játék. Elővehetik órán a mobiljukat, netezhetnek és nem kell a padjaikban ülniük.

– Fordított órák az én iskolámban is voltak anno, Pápán. De itt nyilván nem csupán egy április elsejei bolondozásról van szó. Önnél mit jelentenek, miként zajlanak le ezek a különleges órák?

– A nagyobbak körében nagy sikere van az úgynevezett „fordított óráknak”. Ilyenkor a gyerekeknek az adott óra előtt egy – két nappal e-mailben elküldök egy, esetleg két linket, mely mögött egy film, egy szemelvény, vagy egy prezi található. A küldött anyaghoz olykor kapcsolódhat még egy forrásszemelvény is. Az e-mail természetesen tartalmazza az anyag feldolgozását segítő feladatokat, szempontokat is. Órán aztán a tanulók elmondják, ki, hogyan dolgozott otthon. Egymás válaszát hallgatva – ha szükséges kijavítják egymást, ha szükséges saját megoldásaikat indokolják, – így tanulják, tanítják meg az anyagot. Azt tapasztalom, a gyerekek nagyon élvezik ezt a fajta „kistanár” szerepet.

– Ha jól tudom, alkalmanként még szavazókártyákat is használnak történelem órákon, az anyag még jobb megértéséhez. Ehhez speciális számítógépes programmal dolgozik. Kifejtené ezt kicsit bővebben?

– Ha csak arra vagyok kíváncsi, hogyan sikerült megérteni az óra anyagát, akkor használom a „Plickers” szavazóprogramot. Egy projektor segítségével kivetítek néhány, az anyaghoz kapcsolódó feleletválasztós kérdést, s a gyerekeknek egy előre kiosztott négyzet alakú szavazókártyával kell válaszolniuk. A válaszadáskor a tanulóknak a négyzet úgy kell felmutatniuk, hogy az „A”, „B”, „C”, vagy „D” oldala legyen felül a vélt helyes válasznak megfelelően. A felmutatást követően aztán a saját tabletemen található alkalmazás segítségével beolvasom, lefényképezem a gyerekek válaszait. A program alkalmas arra, hogy kérdésenként összesítse a helyes válaszok százalékát, melyet aztán ki is szoktam vetíteni.

Az egyértelműen kiderült, hogy Pali bácsi óráin csupa mosolygós, felszabadult kölyök ül, akik – nem mellesleg – még a töri anyagra is emlékeznek.

Nem jobb ez, mint körmöt rágva, kezet tördelve, gombóccá gyűrődött gyomorral izgulni, mikor lapoznak át a naplóban a neveden? Azt pedig, hogy miben rejlik a szupertanárság titka, a leghitelesebb forrásból kérdeztük meg.

Ki mást idézhetnék az interjú zárásaként, mint Vekerdy Tamást, aki 2017-ben megjelent, Belső szabadság – Elég jó szülő – Elég jó gyerek című könyvében fogalmazza meg a következőket:

„Nem lenne szabad fetisizálni az ’anyagot’, ahogy itthon tesszük. A magyar iskolák szorongó tanárokat gyártanak, ezek szorongó gyerekeket nevelnek, a szorongó gyerekekből szorongó felnőttek lesznek, a szorongás pedig azt is megakadályozza, hogy képességeink maximális fokán teljesítsünk.”

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu