“Atyaég!” Kiabált a busz végében a nő. Minden utas hátrarohant, a LÁTVÁNYTÓL teljesen ledermedtek!!

Hirdetés

Reggel, fénytelenség, eső, munkába igyekvő tömeg, szőke negyvenes a busz végében. Ajtócsapódás, motorzúgás aztán ordítás: Atyaég, atyaég! Az utasok egy emberként rohantak hátra, de mind megtorpantak.

A szőke, lófarkas nő tovább hangoskodott és hadonászott. Dobhártyaszaggató hangon tárgyalt a telefonján. Megrémült, ordított, mosolygott, ordított, elképedt, ordított.Pár perc alatt bele láttak utastársai az egész életébe. Volt itt szó visszaküldött ajándékról(ennek szólt az atyaég!), fekete pont miatt aggódó kisfiúról és még vagy ezer keserű pillanatról.

Hirdetés

Aztán leszállt a végállomáson de továbbra is hatalmas kézmozdulatokkal, méltatlankodva hangoskodott kedves ismerősével a telefonon.Aztán körülnézett, és rájött tucatnyian hosszú percek óta tudnak róla mindent. Harsogó telefonálásával az összes tulajdonsága lelepleződött.

Nem titkolhatja már ezek előtt a vadidegenek előtt, milyen is valójában. Megrázta a fejét, copfja repkedett, végigmérte utastársait és úgy tűnt, kicsit szégyenkezve táskája mélyére süllyesztette a mobilját…És ekkor kisütött a nap!

Hirdetés

Hozzászólások: