Az EU kizárhatja a harcképes ukrán férfiakat az ideiglenes védelmi programból

Az ideiglenes védelmi rendszer jelenleg több mint négymillió ukránnak biztosít jogi státuszt az EU-ban.

Jelentős változásokat hozhat az Európai Unió ukrán menekültekre vonatkozó politikája. Az Euractiv információi szerint az uniós intézmények olyan lehetőséget is vizsgálnak, amely a jövőben kizárhatná a katonakorú ukrán férfiakat az ideiglenes védelem rendszeréből.

Az úgynevezett ideiglenes védelmi irányelvet az Európai Unió 2022-ben, az orosz invázió után aktiválta. A rendszer lehetővé teszi, hogy az Ukrajnából menekülők menedékjogi eljárás nélkül tartózkodhassanak, dolgozhassanak és élhessenek az uniós tagállamokban. A program jelenleg 2027 márciusáig van érvényben.

Az Euractiv által ismertetett belső uniós dokumentum szerint a tagállamok több lehetséges forgatókönyvet is vizsgálnak a rendszer jövőjével kapcsolatban. Az egyik elképzelés szerint az ideiglenes védelmet meghosszabbítanák, ugyanakkor szűkítenék azok körét, akik jogosultak lehetnek rá.

A tervek között szerepel, hogy a jövőbeni kérelmezők közül kizárhatják a katonai szolgálatra alkalmas korú férfiakat, illetve azokat, akik nem jogszerűen hagyták el Ukrajnát.

A korlátozás elsősorban az újonnan érkezőkre vonatkozna, vagyis nem automatikusan azokra, akik már jelenleg is az ideiglenes védelem hatálya alatt tartózkodnak az Európai Unióban.

A dokumentum szerint több tagállam aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az utóbbi időszakban egyre nagyobb arányban érkeznek katonakorú ukrán férfiak az EU-ba. Egyes kormányok úgy vélik, a szabályok módosítása nemcsak az uniós migrációs rendszer szempontjából lehet fontos, hanem Ukrajna érdekeit is szolgálhatja.

Kijev egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe a katonai utánpótlás biztosításában. A háború immár az ötödik évébe lépett, miközben az ukrán hadsereg folyamatosan munkaerőhiánnyal és toborzási nehézségekkel küzd. Ennek kezelésére Ukrajna 2024-ben 27 évről 25 évre csökkentette a mozgósítás alsó korhatárát, valamint több új intézkedést is bevezetett a nyilvántartás és a toborzás hatékonyabbá tétele érdekében.

Az ideiglenes védelem jövőjéről várhatóan az uniós migrációs miniszterek is tárgyalnak az Igazságügyi és Belügyi Tanács ülésén. A megbeszéléseken politikai iránymutatás születhet a következő lépésekről, ugyanakkor bármilyen módosításhoz vagy újabb hosszabbításhoz az Európai Bizottság hivatalos javaslatára is szükség lesz.

A Bizottság egyelőre nem közölte, hogy előterjeszt-e újabb hosszabbítási vagy módosítási javaslatot. Az Euractiv kérdésére a testület szóvivője annyit mondott, hogy az egyeztetések továbbra is zajlanak a tagállamokkal.

Az uniós adatok szerint 2026 márciusában 4,33 millió ukrán állampolgár rendelkezett ideiglenes védelmi státusszal az Európai Unióban. A legtöbben Németországban, Lengyelországban és Csehországban tartózkodnak. A kedvezményezettek 43,3 százaléka nő, 30,1 százaléka gyermek, míg 26,6 százalékuk felnőtt férfi.

Forrás: euractiv.com