„Az oltás előtt nem volt hererákom” – Daganatos betegségéről is beszélt a 36 esztendős olimpiai bajnok vízilabdázónk

Hirdetés

Fotó: FTC
Fotó: From Official Website

Terjedelmes interjú olvasható Varga Dénes olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázóval a vlv.hu weboldalon, amelyben egyebek mellett őszintén beszél korábban diagnosztizált betegségéről.

Volt ez a bizonyos betegség, amire beszélgetésünkben már utaltál, s amiről annak idején szűkszavú nyilatkozatot adtál ki. Úgy emlékszem, ez az információ valahogy visszhangtalan maradt, talán nem is jutott el szélesebb körbe… Neked viszont nemcsak a játék, hanem a saját életed szempontjából is meghatározó időszak volt az…

Hirdetés

Persze. Teljesen természetes volt, hogy ha vízilabdázom, akkor csúcsteljesítményt várnak el tőlem, és én képes is vagyok erre. De három és fél vagy négy hónnappal voltunk a világbajnokság előtt, amikor elmondták nekem, hogy találtak egy rosszindulatú daganatot az egyik herémben. Hát ott azért lepergett előttem az életem filmje…, mi van, ha már csak fél évet élek, hogyan is kellene leélni azt a maradék hat hónapot… Hála istennek, nem volt ennyire drasztikus a helyzet, mint aztán kiderült, utókezelésre sem volt szükségem a beavatkozást követően, tehát nem kellett kemoterápiára járnom. Ahogy hazaengedtek, én már otthon húzódzkodtam, tolódzkodtam, mert azt megengedte az orvos. Az a tapasztalatom, hogy ilyenkor az embernek valahogy szinten kell tartania az izomzatát, mert úgy sokkal könnyebb később “visszajönni”, elviselni a régi terhelést. Úgyhogy nagyjából három-négy héttel a műtétet követően már játszottam a Honvéd ellen, talán emiatt nem kapott nagy figyelmet, hogy nekem volt egy ilyen, viszonylag drasztikus “epizód”, a pályafutásomban, az életemben.

Hirdetés

Átértékeltél dolgokat?

Akkor lepergett bennem, igen, hogy mi az, amit még szeretnék megélni. Ennek a fele sikerült, például Disneyland felkeresése. Már rég megtehettem volna a gyerekek kedvéért, csak nem vagyok kifejezetten jó utazásszervező. Az elmúlt nyáron ezt megéltük, nagyon jó volt. Már csak az van hátra, hogy a feleségemet elvigyem egy egzotikus szigetre. És persze rengeteg más, de ezt a kettőt mindenképpen meg szerettem volna élni…

A csapaton belül milyen reakciókat éreztél? Nyilván nehéz lehetett a közösségben, hiszen nem tudja az ember, beszélhet-e a gondodról, milyen reakciókat vársz el vagy éppen nem szeretnél…

Hirdetés

Én elég transzparens vagyok, amikor erről beszélek, általában is, ha egy fiatal csapattárs kérdez valamiről. Hogy ők miként reagáltak a hátam mögött – ezt nem rossz értelemben mondom –, ezt nem tudom megmondani. Én annyit mondtam nekik akkor, hogy engem ugyanannyira meglepett, mint őket, nem volt semmilyen előjele. Ezért azt javasoltam, hogy ők is csekkoltassák magukat. Egyébként elvitt egy olyan irányba ez a dolog, hogy megismerkedtem egy alternatív gyógymóddal, amely azt vallja, hogy minden betegség – főleg ha daganatról beszélünk – valamilyen lelki trauma adott szervre való kivetülése, megnyilvánulása. Ezért igyekeztem a trauma mögé nézni – találtam is bizonyos dolgot az életemben, aminek lehetett hatása a történtekre. Most, hogy ezért volt-e vagy azért, mert covid-oltást kaptam, azt nem tudom megmondani, mindenesetre az biztos, hogy a covid-oltás előtt nem volt hererákom.

Emlékszem, hogy te sokáig kifejezetten elzárkóztál a védőoltás beadása elől. Aztán a tokiói olimpiai részvételnek ez feltétele lett…

Nem akartam magam beoltani, így volt, már csak azért sem, mert 2021 januárjában hat hétig voltam covid-pozitív. A hosszú ideig tartó fertőzöttség miatt rengeteg antitest volt a szervezetemben, még akkor is, amikor már erős volt a nyomás, hogy kell a védőoltás, nem tudom hányat kaptak a csapattársaim is. Aztán annak érdekében, hogy Tokióba mehessek, és ott ne csesztessenek folyamatosan külön tesztekkel a meccsek előtt, beadattam a szükségesnek mondott vakcinát. Meg is bántam, de mindegy, lecsengett, túl vagyok rajta. Protokollárisan még nem, mert a műtétet követően öt évig monitorozni kell, de úgy érzem, hogy egészséges vagyok.

Hirdetés

Hozzászólások: