Bibliai tekercseket találtak a Júdeai-sivatag egyik barlangjában

Hatvan év után ismét bibliai szöveget tartalmazó tekercsek maradványaira és más jelentős régészeti leletekre bukkantak a Júdeai-sivatag barlangjaiban, a Holt-tenger közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói által feltárt egyik, több tucat apró darabkára szakadozott, csaknem kétezer éves pergamentekercs Zakariás próféta könyvének egyik részletét tartalmazza: “Ezeket tegyétek: Mondjatok igazat egymásnak! Hozzatok igaz és békét szerző ítéletet kapuitokban! Ne tervezzetek magatokban egymás ellen semmi rosszat, és ne szeressétek a hamis esküt! Mindezt gyűlölöm én – így szól az Úr.” (Zakariás 8, 16-18).

A tekercstöredékeken a 12 kispróféta szövegei olvashatók, Zakariás mellett Náhum próféta könyvének sorai, így valószínűleg az 1952-ben felfedezett kispróféták tekercsének hiányzó része került elő. A szöveget főként görög nyelven írták, de Isten nevét a babiloni fogság előtti korra jellemző héber betűkkel jelölték rajta.

Az új szövegmaradványok a Horror-barlangból kerültek elő, mely azért kapta nevét, mert felfedezésekor, az ötvenes években 40 holttestet, gyermekekét, nőkét és férfiakét találták benne, akik a Római Birodalom elleni Bar-Kohba felkelés (i.sz. 132-135) idején halhattak meg.

A pergamentöredékek mellett szintén a Bar-Kohba felkelés korából származó érméket is találtak, amelyek a korszak tipikus zsidó szimbólumait tartalmazzák, köztük hárfát és datolyapálmát. A kutatók nyíl- és dárdadarabkákat, szövetmaradványokat, szandált, még tetű elleni fésűt is találtak a valószínűleg legnagyobb, de kevés írásos forrással dokumentált zsidó lázadás idejéből.

A sivatag Murabat nevű barlangjában a világ legrégebbi, hatalmas, 90-100 literes, nádból készített és fedéllel lezárt kosarára bukkantak, amely a rendkívül meleg és száraz éghajlatnak köszönhetően kiváló állapotban maradt fenn. A kosarat 10,5 ezer évvel ezelőtt készíthették – Elisabetta Boaretto, a Rechóvotban lévő Weizman Tudományos Intézet kutatója szerint -, az újkőkorban, amikor a térségben még nem jelent meg a fazekasság. A kosár valószínűleg raktározásra szolgált.

Az IAA 2017-ben nagyszabású régészeti feltárásokba kezdett a Júdeai sivatagban, a Holt-tenger nyugati partjának szikláinál, hogy megmentse az utókornak a kincseket a régiségtolvajok elől. A szakemberek eddig 80 kilométernyi szakaszt vizsgáltak át a legmodernebb technológiákkal, többek közt drónokkal mérik fel a legnehezebben megközelíthető helyeket.

A 20. század legnagyobb régészeti szenzációjának tartott holt-tengeri tekercseket is ezeknél a szikláknál, a Júdeai-sivatag barlangjaiban találták meg. A sérült és töredezett pregamenekre héber, arámi és görög nyelven többek közt több bibliai szöveg legkorábbi ismert változatát, a Bibliába be nem került vallási apokrifeket, valamint kommentárokat és misztikus szövegeket írtak titokzatos szerzőik, akiknek kilétéről máig tudományos vita zajlik.

MTI