Bokros Lajos: a rezsicsökkentés az egyik legkárosabb intézkedés

Bokros Lajos a Népszavának adott interjúban gazdasági szempontból értékelte Orbán Viktor 12 éves kormányzását. Az egykori pénzügyminiszter szerint a koronavírus-járvány miatt nehéz mérleget vonni, véleménye azonban lesújtó.

A 13. havi nyugdíj bevezetését értelmetlennek és feleslegesnek, a rezsicsökkentést pedig az egyik legkárosabb intézkedésnek tartja Bokros Lajos, az egykori Horn-kormány pénzügyminisztere. Bokros Lajos kifejtette, hogy mivel Magyarországon senki sem fizetett 13. havi nyugdíjjárulékot, a 13. havi nyugdíj sem illet meg senkit.

A bécsi székhelyű CEU-ban oktatató Bokros Lajos interjút adott a Népszavának. A magyar gazdaság helyzetét boncolgató beszélgetés során az egykori Horn-kormány pénzügyminisztere kifejtette: a jelenlegi kabinet a célzott költségvetési támogatás helyett túlzottan nagymértékű és mindenkire kiterjedő, általános költségvetési támogatásokat kínált.

Jó példa erre a „törlesztési moratórium, ami teljesen felesleges és káros, mert egyáltalán nem igaz, hogy abban az időszakban mindenki jövedelemhiányban szenvedett volna, és nem lett volna képes az aktuális kamatokat, illetve az esedékes törlesztést megfizetni”. Hozzátette: „a nacionalisták nem értik ezt”.

Nehezményezte, hogy a monetáris könnyítés eszközeivel is serkentik a gazdaságot, hiszen a kamatokat nagyon alacsonyan tartják. Mint fogalmazott: „bőven elegendő lett volna azoknak a csoportoknak, személyeknek a költségvetési támogatása – ideiglenesen hat-, vagy kilenc hónapig –, amelyek közvetlenül kárvallottjai voltak a járvány által okozott visszaesésnek. A vendéglátásban és a turizmusban dolgozókat és vállalkozókat kellett volna csak megsegíteni”.

Bokros Lajos nem ért egyet a kormány béremelési-politikájával sem, melyet a „felelőtlen és fölösleges fiskális túlköltekezés” példájaként említett. Kijelentette: „tévedés, hogy a béreket az árakhoz kell igazítani. Emelésük a termelékenység növekedésével kell, hogy párhuzamot tartson.” Hozzátette:

„A 13. havi nyugdíj bevezetése ugyancsak értelmetlen és felesleges volt. Ez a költségvetési túlköltekezés része. A nyugdíj ugyanis nem rászorultsági alapon kimért szociális juttatás, hanem egy biztosítási rendszerben megszerzett váromány. Alapja az, hogy ki mennyit fizetett be járulékként. S mivel Magyarországon senki sem fizetett 13. havi nyugdíjjárulékot, a 13. havi nyugdíj sem illet meg senkit”.

Bokros Lajos szerint ha a gazdaság szereplői azt látják, hogy az árak növekednek, akkor várják is ennek a bekövetkeztét, ami önmagát beteljesítő jóslatként hat, és megváltoztatja a termelők és a fogyasztók magatartását. A fogyasztók előbbre hozzák a vásárlásaikat, a kereslet tovább növekszik, s egyidejűleg csökkenek a megtakarítások. Az infláció növekedéséhez persze az is szükséges, hogy az áremeléseket a piac el is fogadja és visszaigazolja, ami a rendkívül eltúlzott pénzszaporítás nyomán nálunk meg is történt.