Csilit kevert a fertőtlenítőszerbe, majd a rabok vizsgálatánál használta a börtönorvos

Példátlannak nevezte a bíró, amit a tiszalöki börtönorvos tett a rabokkal

Csilipaprikát kevertek egy bőrfertőtlenítő szerbe a tiszalöki börtön egészségügyi részlegének dolgozói, hogy fájdalmat okozzanak bizonyos fogvatartottaknak. Az ítéleti tényállás szerint ezzel akarták megbüntetni a renitens vagy önkárosító rabokat, illetve elérni, hogy panaszaikkal ne növeljék rendszeresen az egészségügyi osztály munkaterhét.

A történtek idején a doktornő a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet egészségügyi osztályán dolgozott. Az orvos, az osztály vezetője és egyik munkatársuk megbeszélték, hogy a fogvatartottak ellátása során használni fogják a csípős keveréket.

A csilipaprikát folyékony fertőtlenítőszerbe tették. Az így elkészített flakonra a „csak orvosi használatra” felirat került, majd azt az egészségügyi osztály vezetőjének irodájában rejtették el.

Az egyik fogvatartott 2022 szeptembere és októbere között többször kért segítséget akut aranyeres panaszai miatt. A vizsgálatokat minden alkalommal ugyanaz a doktornő végezte. A bíróság megállapítása szerint gumikesztyűjét előzőleg befújta a csilipaprikás fertőtlenítőszerrel, majd fájdalmas vizsgálatnak vetette alá a férfit.

A rabnak ezt követően vizelési problémái jelentkeztek, ezért ismét felkereste az egészségügyi részleget. A doktornő ekkor katéter használata mellett döntött, azonban az eszközt is befújta a csípős oldattal. A katétert ráadásul az orvosilag indokoltnál hosszabb ideig hagyta bent. A beavatkozások erős, égő és maró fájdalmat okoztak a fogvatartottnak.

Egy másik rabot bántalmazásból származó nyílt sérülés miatt vittek az egészségügyi osztályra. A seb ellátása után az orvos felszólította, hogy nyissa ki a száját, majd oda is fújt a paprikával kevert spray-ből. A férfinál a fájdalom mellett köhögés és szédülés jelentkezett.

Az egyik további érintett tudott a csilipaprikás folyadék használatáról, de nem tett jelentést a feletteseinek. A flakont elrejtette, majd az ügyészségi házkutatást követően annak tartalmát kiöntötte.

A doktornő az eljárás során tagadta a terhére rótt cselekményeket, védője pedig teljes felmentést kért. Az utolsó szó jogán úgy fogalmazott: „amennyiben bármikor, bármilyen vizsgálatom során, akaratomtól függetlenül, az indokoltnál nagyobb fájdalmat okoztam, őszinte sajnálatomat fejezem ki”.

A Debreceni Törvényszék első fokon két év hat hónap börtönbüntetésre ítélte az orvost, három évre eltiltotta a közügyektől, valamint öt évre az egészségügyi foglalkozás gyakorlásától is. Ugyanilyen szabadságvesztést és foglalkozástól eltiltást kapott az egészségügyi osztály volt vezetője.

Az ügy egyik további vádlottját két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, a jelentési kötelezettségét megszegő társuknak pedig 540 ezer forintos pénzbüntetést kell fizetnie.

A Fővárosi Ítélőtábla 2026 júliusában helybenhagyta a fellebbezéssel érintett büntetéseket, így a döntés jogerőssé vált. A doktornő és az osztályvezető legkorábban szabadságvesztésük kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A bíró a történteket az utóbbi időkben példátlan cselekménynek nevezte, és kiemelte, hogy a vádlottak visszaéltek a betegek kiszolgáltatott helyzetével, valamint gyógyító hivatásukkal.