Egy 15 éves kenyér tolvajt állítottak bíróság elé Amerikában, amikor a bíró váratlanul nem a fiút büntette meg.. szívszorító igaz történet

Egy 15 éves fiút lopáson kaptak egy amerikai üzletben. Szökési kísérletként a fiú egy polcot is véletlenül felboritott.

Az ügy tárgyalása után a bíró megkérdezte a fiút:

– Valóban elloptál valamit? Lopott kenyeret és sajtot, és felboritott szökes közben egy polcot? ”

A fiú szégyenkezve, lehajtott fejjel így válaszolt:
“- Igen “.
Bíró: „Miért lopott? ”
A fiú: “Szükségem volt rá.”
Bíró: “Nem tudná megvenni őket lopás helyett?”
A fiú: “Nem volt pénzem”
Bíró: “Kérhettél volna szüleidtől pénzt”
A fiú: „Csak az anyám van, aki beteg az ágyban, és nincs munkája. Elloptam neki a kenyeret és a sajtot. ”
Bíró: „Nem csinálsz semmit, nincs munkád? ”
A fiú: „Egy autómosóban dolgoztam. Szabadnapot vettem anyám megsegítésére, ezért kirúgtak. ”
Bíró: Miután befejezte a beszélgetést a fiúval, a bíró kihirdette az ítéletet:

“A lopás, különösen a kenyérlopás nagyon szégyenteljes bűncselekmény. És itt mindannyian felelősek vagyunk ezért a bűncselekményért. Ma ebben a teremben mindenki, beleértve engem is, felelős ,hogy ilyesmi még ma is meg törtenhet. Így az összes jelenlévőt 10 dolláros bírsággal sújtom. Senki nem fog innen távozni, amíg meg nem adja a 10 dollárt. “

A bíró kivett egy 10 dolláros bankjegyet a zsebéből, elővett egy tollat és elkezdte írni:

“Ezen felül bírságot szabunk ki a kérdéses üzlet tulajdonosának, akit 1000 dollárra büntetem mert fel adta a rendőrségnek az éhes fiút. Ha egy órán belül nem fizetik ki a bírságot, az üzlet zárva marad. “

A jelenlévők elnézést kértek a fiútól, és átadták neki az összes összegyűjtött pénzt. A bíró könnyeit rejtve távozott a tárgyalóteremből.

Az ítélet meghallgatása után a teremben lévőknek könnyes volt a szemük.

Kíváncsi lennék, hogy társadalmunk, rendszerünk, bíróságunk képes lenne-e ilyen ítéletet kiadni?

A bíró hozzátette: “Ha valakit elkapnak kenyérlopással, annak a közösségnek, a társadalomnak és az államnak minden emberét szégyellni kell!”