Egy pszichológia professzor elmondta, hogy hova vezet a Covid-helyzet. A Tanulmány több, mint rémisztő, és elég setét jövőt fest elénk, ha nem teszünk

Hirdetés

Itt a magyarázat, miért nem vagy képes a többiekkel szót érteni. A Tanulmány több, mint rémisztő, és elég setét jövőt fest elénk, ha nem teszünk ellene!
ÍME Prof. Mattias Desmet TANULMÁNYA (természetesen nem a teljes szöveg, de a lényeg tökéletesen érthető)
A MEGALOMÁNIÁSOK ÉS A TÖMEG
„(…) Az amerikai sajtó értelmesebb része az utóbbi hetekben szokott cikkezni egy pszichológia professzor elméletéről, ami szerintem magyarázatot adhat a megdöbbentő társadalmi folyamatokra. A belgiumi professzor, prof. Mattias Desmet a Covidra adott politikai válaszokat és a kialakuló társadalmi következményeket aggódva figyelte.

Hirdetés

Pszichológia mellett a statisztika a szakterülete, és feltűnt neki, hogy a Covid kezelésére alkalmazott statisztikai számolgatások és jóslatok nem egyeznek a valósággal. Ugyanakkor mégis tömegek hisznek olyan stratégiákban, amik a hibás számítások alapján lettek kidolgozva, a számításokat pedig akkor se javítják ki, amikor egyértelmű a hiba. A professzor furcsának találta, hogy mindez nem csökkenti a stratégiák népszerűségét. Hónapok alatt jött rá, hogy mi is történik a társadalomban, de szerinte nem a statisztika, nem a logika, nem az értelem, hanem a pszichológia adja meg a választ. Tehát ő a Covid-helyzet kezelésével kapcsolatban jutott el oda, hogy ami történik, azt tényekkel, racionális gondolkodással, logikai alapon nem lehet magyarázni. Szerintem az elmélet, amivel ő a Covid-jelenséget magyarázza, alkalmazható lenne további jelenségek magyarázatára is. A professzor szerint a Covid, valamint a politika és tudomány által erre megálmodott megoldások egy társadalmi jelenség kialakulásához vezettek, a jelenség neve tömegképződés (mass formation).

Hirdetés

A tömegképződést a társadalmi pszichológia eddig a modern totalitárius rendszerek kialakulásának egyik lépéseként tartotta számon. A tömegképződés beindulásának négy feltétele van:
1) nagyszámú magányos, társadalmilag elszigetelt ember;
2) egy tömeges érzés, hogy az ’élet céltalan’;
3) széles körben jellemző szorongás és elégedetlenség, mely érzésnek az egyén számára nincs konkrét oka (Free-Floating Anxiety and Free-Floating Psychological Discontent), tehát nem tudja, miért érez így;
4) széleskörű, konkrét ok nélküli csalódottság és célszemély nélküli agresszió (Free-Floating Frustration and Agression), ami az első három szinte garantált következménye.
Nézzük, hogy mennyire teljesülnek ezek a pontok a nyugati világban. Amerikai statisztika alapján az emberek fele magányosnak érzi magát. Különösen rossz, hogy éppen a fiatalokra jellemző leginkább ez a probléma. (…) Angliában a teljes lakosság 80 százaléka érzi az életét értelmetlennek. Itt is a fiatalok állnak rosszul, a 16-29 éves fiatalok 89 százaléka érzi úgy, hogy az élete értelmetlen, érdekes módon az öregeknél viszont alacsonyabb, 55 százalék ez a szám. (…) Talán beérhetjük a professzor véleményével, hogy az első három pont alapján az agresszió szinte garantált.

Hirdetés

(…) Az emberanyag tehát adott, a nyugati világ jó kiinduló alap a jelenséghez. Hogyan működik a tömegképződés? A modern világban a sajtó elkezd beszélni egy valós vagy álproblémáról, emellett rögtön megoldást is javasol ugyanerre. A tömeg az ok nélküli szorongását és elégedetlenségét rákapcsolja az új, média által népszerűsített problémára, elfogadja azt sajátjának. Ezzel úgymond talál egy okot a boldogtalanságára, megtalálja az utat a boldogsághoz, életcélt talál magának. Érzése szerint, ha a sajtó által bemutatott problémára az ugyancsak a sajtó által bemutatott megoldást sikeresen végrehajtja, akkor elmúlik a szorongása és az elégedetlensége. Ez nem egy tudatos döntés, ez egy érzés. Mivel ez az érzés sok emberben egyszerre jelentkezik, a professzor szerint ilyen tömeg tagjaként az emberek ismét a társadalomba kapcsolódónak érzik magukat, egy hősi küzdelem részeseivé válnak, kapcsolatba kerülnek egymással és a világgal. Ebből egy újfajta társadalmi kötelék alakul ki, és ez az, amiért az emberek feltétel és gondolkodás nélkül követik a sajtó által terjesztett javaslatokat, ez innentől betölti az életüket.

Hirdetés

A professzor szerint az emberek ebben a tömegben nem azért követik a Covid-utasításokat, mert azokat helyesnek gondolják, hanem az imént elsorolt okok miatt ez jó érzést kelt bennük. Ez a jó érzés a kulcs az egészben, az érzelem kikapcsolja az értelmet. (…) A professzor szerint az egyén egy ilyen tömegben egy hipnózishoz hasonló lelkiállapotban van, innentől csak a kérdéses problémára figyel. Tehát a Covid-példát nézve, a tömeg, amikor a vírus miatt hozott intézkedésekre figyel, nem veszi észre, nem is érdekli, hogy a vírus elleni harcban elveszíti az általános egészségét, az anyagi jólétét, az esetleges kapcsolatait, és így tovább, csak a számok jól alakuljanak, és mindenki tartson be minden utasítást. Ebben az állapotban az emberek akkor is ragaszkodnak a megszeretett probléma megoldásához, ha ezzel magánszemélyként mindent elveszítenek. A tömeg tagsága feladja a saját egyéniségét, a tömeg mindent felülír. A tömeg tagságának az egyéni intelligencia is eltűnik. Teljesen mindegy, hogy a tagok egyénileg mekkora zsenik, a tömeg ezeket a vonásokat felülírja. Konkrétan a professzor szavaival: az intelligencia ebben egyáltalán semmit nem számít, a tömegben mindenki egyenlően hülye lesz. Tehát a matematikus is, a tudós is, az orvos is.
Ennek a hipnotikus állapotnak szerintem az egyik jellemzője, hogy ezeknek a hipnotizált embereknek látszólag felesleges érveket sorolni; olyan ez, mint alkoholistának a májkárosodás veszélyeiről beszélni. Nem az ész, hanem az érzelem irányítja őket. Ha valaki a sajtó által terjesztett probléma és annak megoldása ellen beszél, az a hipnotizált ember boldogsága ellen beszél. Ez a párhuzam az intelligenciakérdést is bemutatja: hiába eszméletlen intelligens az alkoholista, lehet az akár orvos is, tudja, hogy a mája, az agya tönkremegy, de az ivást nem hagyja abba.
(…)

Hirdetés

Ne feledjük, a tömegképződés egyik feltétele, hogy a sajtó a problémáról és annak megoldásáról beszél állandóan. Amikor ennek és a felsorolt kezdeti feltételeknek hatására a tömegképződés végbemegy, a társadalomnak tipikusan csak 30 százaléka kerül hipnotizált állapotba. Emellett a társadalom 40 százaléka követi a hipnotizált 30 százalékot. Kívülállók számára a hipnotizáltak száma sokkal magasabbnak tűnik, az adott probléma és annak megoldása látszólag 70 százalékos népszerűségnek örvend, de 40 százalék csak követi az agymosott embereket. Ez a 40 százalék nem hipnotizált, hanem konfliktuskerülő. Ők kockázatosnak és nehéznek érzik, hogy ellenálljanak a többségnek. Nyilván azért gondolják a 30 százalékot többségnek, mert a média alapján ez a helyzet. A konfliktuskerülést a komformitás jelenségével magyarázza a professzor, ő az Asch-kísérletet hozza példának, ennek az igazolására. Marad tehát ezzel a 70 százalékkal szemben 30 százalék, akik ellenállnak, akik fel akarnak szólalni a folyamatok ellen, valamit csinálni akarnak.
Most jött el az idő, hogy a négyes pontról, az agresszióról szóljak. (…) a tömegképződés beindulása után a hipnotizált 30 százalék az agresszióját természetesen az ellenálló 30 százalékon éli ki. Covid esetén ezek azok, akik vírustagadók, akik nem hordják a maszkot, akik nem tartják a távolságot, akik vakcinaellenesek. Ők azok, akik a fő közellenséggé válnak. (…) Visszatérve a belga professzorral készült riportra, a társadalmi folyamat még tovább tud romlani. Ha a kis támadások nincsenek megállítva, akkor megszületik a terror, a hipnotizált 30 százalék egyre határozottabb, és emiatt egyre erőszakosabb lesz. Ami ironikus, hogy még ez se a végállapot. Ha az ellenálló 30 százalék elhallgat, akkor a hipnotizált 30 százalék elveszíti az ellenségét. Ekkor egymásnak esnek, ez is jellemzője az így kialakult tömegnek. Ez amúgy érthető. Ha a probléma megoldása nem működik, akkor hibást kell keresni, amit jellemzően nem magukban, hanem a másik emberben keresnek a hipnotizáltak. Ekkor jön el az idő, hogy egymást méricskélik, majd bántják a tagok. Mondhatjuk, hogy mi csak egy kávét kérünk, de nem jó olyan világban élni, amit beteg emberek uralnak.

Hirdetés

Mit tehet az ellenálló 30 százalék? A professzor szerint minden lehetséges alkalommal fel kell szólalni, hogy a folyamat ne teljesedjen ki. Minél több ellentmondó hang van, a hipnózis annál kevésbé lesz mély, annál kisebb lesz a hipnotizáltak gátlástalansága. Ezt én úgy fordítanám le, hogy inkább köpjenek le ma, mint hogy kivégezzenek 6 hónap múlva. Természetesen ez nem az igazi megoldás. A folyamatokat úgy lehetne megállítani, ha a tömegtájékoztatás abbahagyná a manipulálást, majd a társadalmi rendet úgy kellene alakítani, hogy a fiatalok 89 százaléka ne érezze céltalannak az életét, ne legyen az emberek 50 százaléka elszigetelt. Erre viszont nincs hatással az ellenálló 30 százalék, nem náluk van a pénz, sem a hatalom, nekik csak az marad, hogy felszólalnak.
(…) A professzor szerint azok az emberek, akik a médián keresztül a társadalomban előidézik a tömegképződést, ezek általában hisznek benne, hogy ezzel egy jobb világot teremtenek, hogy az ő tevékenységük miatt jön majd el a földi paradicsom. A professzor szerint Sztálin és Hitler is komolyan hitték, hogy az a társadalmi rend, amit például tömegmanipuláción keresztül próbáltak megvalósítani, végül mindenki számára jó lesz, és ez összességében fontosabb, mint a folyamat által okozott áldozatok élete. (…)
A cél szentesíti az eszközt; ma a professzor szerint ugyanez történik. Vannak nagy hatalommal bíró intézmények (és ezek mögött emberek), amiknek van egy képük a tökéletes társadalmi rendről. Ezek minden helyzetet, a Covid-helyzetet is arra használják, hogy a társadalmi rendet, a társadalmi szabályrendszert az ő elképzeléseik alapján változtassák meg. Ezen emberek alapvető jellemzője a megalománia. (…)

Hirdetés

A professzor szerint ezek a körök a transzhumanizmusban hisznek, vagyis szerintük mindenre a technológia fogja a tökéletes megoldást nyújtani. Ami változást ma rá akarnak a társadalmakra erőltetni, azt a professzor szerint a transzhumanista jövőkép motiválja. Ezzel szerinte nem pusztán az a baj, hogy nem fog működni, de a társadalom rossz állapotát, a belső feszültséget, az elszigeteltséget és a céltalan életet eleve ez a helyzet okozza.
(…)
A szupergazdagok az egyedüliek, akik tömegeket rá tudnak kényszeríteni arra, hogy megváltoztassák az életmódjukat, ez tény. Szerintük ebből az következik, hogy ők szennyezhetik a környezetet, hiszen csak ők tudják megmenteni a világot. Ezért mi hálával és feltétlen engedelmességgel tartozunk nekik. Az ő fejükben az van, hogy ők feláldozzák magukat a Föld megmentésére, a valóságban ők minket áldoznak fel, elveszik a lehetőséget, hogy mi megéljük az életünket, ehelyett az ő megalomániás őrületeikben kell, hogy részt vegyünk. Szerintük, aki ezt gondolja, az buta.

Hirdetés

Hozzászólások: