Elmondta a szakértő, milyen büntetésre számíthat az árpádhídi gázoló

Az Árpád hídon történt tragédia a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségét jelentheti “elsőre”, mely a büntető törvénykönyv szerint akár egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel is fenyeget. A feltételezések szerint a sofőr 130–150 kilométer/órás sebességgel száguldozhatott, mielőtt átszakította a szalagkorlátot és elgázolta a biciklist, akit kórházba vittek, de már nem tudtak segíteni rajta.

A baleset pontos körülményeinek kivizsgálására a rendőrség eljárást indított. A tragédia helyszínén készült fotók alapján valószínűsíthető, hogy az autók a megengedettnél nagyobb sebességgel haladtak a hídon. Információink szerint a 6300 köbcentis motorral közlekedő Mercedesnek speciális, versenyzésre utaló rendszáma volt.

„Ebből halálos tömegszerencsétlenség is lehetett volna, ha más időpontban történik” – mondta a Mandinernek Borbély Zoltán, jelezve: ha tényleg igaz, hogy az autók versenyeztek, az már önmagában egy súlyos szabálysértés. Ami az Árpád hídon történt, az halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége lehet „elsőre”, amely egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett a büntető törvénykönyv szerint.

A közlekedési szakjogász nagy kérdésnek nevezte, hogy a kétszeres sebességtúllépés önmagában megalapozhatja-e az öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közúti veszélyeztetést, amelyről csak akkor lehet beszélni, ha a szándék kiterjed a veszélyhelyzetre. Ilyen például egy leszorítás, egy kormányráhúzás vagy egy büntetőfékezés.

„Az egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt a bíróság túlnyomórészt felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, ám ha ez valamely KRESZ-szabály durva, kiemelt megszegésével párosul, az átbillentheti a felfüggesztettet végrehajtandóra” – mondta a lapnak Borbély Zoltán.