Fára mászva élte túl a nepáli áradást a nyolcéves fiú – Édesanyja már halottnak hitte

Napokkal később újra átölelhette édesanyját

Egy fa ágai között talált menedéket a nyolcéves Zoyal Ghale, amikor a pusztító nepáli áradás elérte az iskolája környékét. A kisfiú egyik barátjával az erdő felé menekült, majd felmásztak egy fára, miközben körülöttük víz, sár és törmelék zúdult végig. Zoyal túlélte a katasztrófát, de súlyosan megsérült: törött lábbal és arcsérülésekkel találtak rá. Miközben helikopterrel egy kathmandui kórházba szállították, édesanyja napokon keresztül úgy kereste, hogy azt sem tudta, életben van-e.

Matti Maya Tamang otthon tartózkodott, amikor meghallotta a közeledő áradás félelmetes zaját. Először azt gondolta, földrengés történik, ám hamarosan kiderült, hogy egészen más katasztrófa közeledik.

„Láttam, ahogy mindent elsodor. Azt hittem, a gyerekeimet is elviszi”

– idézte fel később a Reuters tudósítójának.

Az édesanya gyermekei ekkor nem voltak vele. Zoyal az iskolában tartózkodott, amikor az ár elérte a környéket. A nyolcéves fiú egyik barátjával együtt megpróbált minél gyorsabban biztonságos helyre jutni.

Az erdő felé futottak, majd amikor már nem tudtak továbbmenekülni, felmásztak egy fára. Az ágakba kapaszkodva próbálták átvészelni a pusztítást.

Zoyal édesanyja eközben kétségbeesetten próbált eljutni az iskolához. Amikor azonban odaért a környékre, alig lehetett felismerni azt a helyet, ahol korábban az épületek álltak.

„Nem lehetett megmondani, hol volt az iskola, hol volt a piac. Mindenhol csak víz, kövek és sár volt.”

A fiú sorsáról ekkor még semmit sem tudott. Zoyalt később megtalálták a mentőegységek, de a nyolcéves gyermek addigra komoly sérüléseket szenvedett. Eltört a lába, és az arcán is megsérült.

Állapota miatt helikopterrel szállították a nepáli fővárosba, Kathmanduba, ahol kórházi kezelésben részesült.

Volt azonban egy komoly probléma: miközben az orvosok már ellátták Zoyalt, édesanyja továbbra sem tudta, hogy a fia életben van.

Matti Maya Tamang menedékhelyeket és ideiglenes befogadóközpontokat járt végig, miközben mindkét gyermekét kereste. Napok teltek el biztos információ nélkül, és egyre inkább attól tartott, hogy fiait is magával ragadta az áradás.

A történet végül egy váratlan találkozásnak köszönhetően vett fordulatot.

Sahana Bajracharya, a Reuters újságírója korábban találkozott a sérült Zoyallal a kórházban. Felvételt is készített a gyermekről, abban bízva, hogy annak segítségével sikerülhet megtalálni valamelyik hozzátartozóját.

Az újságíró később kapcsolatba került Matti Maya Tamanggal. Az információk egyeztetése után kiderült, hogy a kórházban fekvő nyolcéves fiú éppen az a gyermek, akit az asszony napok óta keres.

Ezt követően megszervezték, hogy az édesanya eljusson Kathmanduba.

A napokig tartó bizonytalanság a kórházi ágy mellett ért véget: Matti Maya Tamang végre újra láthatta sérült, de életben lévő gyermekét.

Zoyal később maga is elmesélte, hogyan próbált megmenekülni. Barátjával az erdőbe futottak, majd egy fára másztak fel. Amikor végül megtalálták, a kisfiúnál két darab tízrúpiás bankjegy volt. A pénzt rendőrök adták neki, hogy megnyugtassák, és meggyőzzék arról, hogy tartson velük a kórházba.

A fiú története a nepáli katasztrófa egyik szerencsés kimenetelű túlélése, miközben családok ezrei kerültek rendkívül nehéz helyzetbe.

A Himalája térségében történt gleccseromlást követően hatalmas mennyiségű víz, kő és sár indult lefelé a völgyekben. Az áradás településeket, utakat és más infrastruktúrát is súlyosan megrongált Nepálban, valamint a kínai Tibet térségében.

Az UNICEF adatai szerint több mint 17 ezer gyermeket érintett a katasztrófa. A mentési munkálatok során a nehezen megközelíthető területeken is folytatták az eltűntek keresését, miközben sok család még mindig szeretteiről próbált információhoz jutni.

Zoyal és édesanyja számára azonban a keresés egyik legnehezebb része véget ért. A nyolcéves fiú egy fába kapaszkodva élte túl az áradást, majd sérülten ugyan, de napokkal később ismét találkozhatott az édesanyjával.