Gulyás: A közel-keleti konfliktus akár a 2015-öshöz hasonló migrációt is elindíthat

A kormány szerint szükség esetén megerősítik a déli határt

A közel-keleti háborús helyzet migrációs kockázatot is jelenthet Európa számára – erről beszélt Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a konfliktus következményeként akár a 2015-ös válsághoz hasonló migrációs hullám is elindulhat.

A kormány álláspontja szerint a térségben zajló katonai események új menekülthullámot indíthatnak el. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az izraeli és amerikai támadások által érintett Iránból sokan Törökország felé indulhatnak.
„Ha szükséges, meg fogjuk erősíteni a déli határt” – mondta Gulyás Gergely.
Hozzátette, egyelőre még nem indult el nagyobb migrációs hullám, de a kormány figyelemmel követi a helyzet alakulását, és folyamatos kapcsolatban áll Törökországgal is.
„Ha egy ilyen migránshullám elindul, akkor természetesen a déli határ védelmét még inkább meg fogjuk erősíteni”
– jelentette ki a miniszter.

Magyar katonák Irakban

A kormányinfón szóba került az Irakban szolgáló magyar katonák helyzete is. Gulyás Gergely elmondta, hogy az ott állomásozó magyar kontingens tagjai jól vannak, és jelenleg nem merült fel, hogy hazahozzák őket.
Hozzátette, ha a biztonsági helyzet romlana, és ez az erbíli katonai bázist is érintené, akkor a kormány később dönthet a katonák esetleges kivonásáról.
Arról azonban nem tudott pontos adatot mondani, hogy jelenleg hány magyar állampolgár tartózkodik Iránban.

Gazdasági hatások is jöhetnek

A minisztert arról is kérdezték, hogy az iráni konfliktus milyen hatással lehet a magyar gazdaságra és a költségvetésre.
Gulyás Gergely szerint a kormányülésen már szóba került a háború gazdasági következménye, de jelenleg még túl korai lenne pontos számításokat végezni.
Mint mondta, az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mennyi ideig tart a konfliktus. Ha néhány héten belül lezárul, akkor a költségvetési hatás „létező, de csekély” lehet.
Ha azonban a háború hónapokig vagy akár évekig elhúzódik, az komoly gazdasági következményekkel járhat, különösen az energiaellátás területén.
A miniszter szerint ilyenkor az is kérdésessé válhat, hogy biztosítható marad-e a Hormuzi-szoros hajózhatósága, amely kulcsfontosságú a világ olajszállításában.

Amerikai hadműveletek és magyar álláspont

A sajtótájékoztatón az is felmerült, mi történne akkor, ha az Egyesült Államok magyar légibázisok használatát kérné.
„Ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”
– válaszolta Gulyás Gergely.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok célja az iráni rezsim megdöntése lehet-e, a miniszter úgy reagált: az amerikai kommunikáció szerint a katonai fellépés oka az iráni atomprogram.
Gulyás felidézte, hogy Donald Trump amerikai elnök korábban azt mondta, Irán akár két héten belül atomfegyverhez juthatott volna. A magyar miniszter azonban hozzátette, hogy ő nem rendelkezik azokkal az információkkal, amelyek alapján ezt meg lehetne erősíteni.

Szerinte ha valóban ilyen közeli lett volna az atomfegyver megszerzésének lehetősége, akkor az amerikai lépés helyes döntésnek számított volna.

Forrás: SzM