Halála előtt egy nappal lefotózták Vágó Istvánt – itt vannak az utolsó felvételek

Vágó István, az ismert televíziós műsorvezető és politikus hirtelen halála sokkolta a magyar közösséget. Azonban nem sokkal távozása előtt még élete utolsó óráiban is aktív volt és közösségben tartózkodott. Az utolsó előtti napjaiban még egy Politikai Ifjúsági Party (POLIP) eseményen volt vendég, ahol nyilvánvalóan jól érezte magát.

Németh Flóra Fanni, a POLIP Egyesület elnöke visszaemlékezve arra a csütörtöki estére mondta: “Édesapám jó barátja volt, és rajta keresztül végre sikerült elérnünk, hogy elfogadja a meghívásunkat. Nagyon jókedvű volt, jól érezte magát, semmi jelét nem láttuk, hogy bármi problémája lenne.”

A találkozó után Vágó István még egy közeli kocsmában is eltöltött némi időt a csapattal, ahol jól beszélgettek. Végül azonban hagyott maga után egy olyan mondatot, amely most, visszatekintve, különös jelentőséggel bír: „Elmúltam 60 éves – 14 éve, úgyhogy most már pihenni szeretnék.”

Ez a mondat már korábban is felbukkant, amikor idén Vágó István nem indult a Demokratikus Koalíció elnökségi tagságáért. Az ilyen kijelentés egy 70 feletti személytől persze nem feltétlenül különleges, mégis, most, hogy utolsó közvetlen beszélgetéseik egyikében hangzott el, nyomasztó előjelnek tűnik.

Vágó István politikai ambícióiról, és miért vállalta nyíltan politikai nézeteit, egy Kiskegyed riportban beszélt részletesebben. “Amióta az eszemet tudom, azóta foglalkoztatnak a közéleti témák,” mondta. “Kvízműsorvezetőként nem adatott meg, hogy a nagy nyilvánosság előtt elmondjam, amit gondolok.”

Végül bátran lépett a politika világába, annak ellenére, hogy sokan próbálták lebeszélni erről, beleértve feleségét is. Ő azonban arról számolt be, hogy inkább belehalna, mint hogy tétlenül ülne itthon. Az önkéntes szolgálat, a politikai tevékenység és a közösségi élet volt az, ami igazán boldoggá tette.

Vágó István hirtelen halála fájdalmasan érintette a közösségét és barátait. Néhányan úgy emlékeznek rá, mint aki számára a betegségtől való félelem állandóan jelen volt. A hirtelen távozása talán így volt számára a “legkevésbé rossz”, ha már így kellett lennie.