„Homokot” szórnának a sztratoszférába, hogy lehűtsék a Földet – magyar szakember is részt vesz a különös kísérletben

A fejlesztésben Pásztor János, az ENSZ korábbi klímatisztviselője is szerepet kapott

Egy amerikai-izraeli startup, a Stardust Solutions olyan technológián dolgozik, amely alapjaiban változtathatná meg a klímaváltozás elleni küzdelmet. A vállalat célja, hogy mikroszkopikus részecskéket juttasson a sztratoszférába, amelyek visszaverik a napfény egy részét, így csökkentve a Föld felmelegedését.

A projektre már 75 millió dollárnyi befektetést gyűjtöttek össze, miközben a fejlesztésben egy magyar szakember, Pásztor János is fontos szerepet vállal.

A témáról a Politico is részletesen írt. A lap szerint Pásztor János 2024 januárjában találkozott először a Stardust Solutions vezetőjével egy online megbeszélésen. A startup vezérigazgatója akkor ismertette azt a technológiát, amellyel speciális fényvisszaverő részecskéket juttatnának a légkör magasabb rétegeibe.

A terv lényege, hogy ezek az apró részecskék részben visszaverjék a napsugárzást, ezzel mesterségesen csökkentve a globális hőmérsékletet.

A Politico cikke szerint:

„A cél: elhomályosítani a nap fényét az egész világon, és visszafordítani a globális felmelegedést. A vezérigazgató azt akarta, hogy Pásztor, az ENSZ korábbi magas rangú klímatisztviselője, segítsen neki. A cég neve Stardust Solutions volt.”

A vállalat speciális repülőgépeket használna, amelyek körülbelül 18 kilométeres magasságban permeteznék szét az úgynevezett amorf szilícium-dioxid részecskéket. Ezek nagyjából 0,5 mikrométeresek, vagyis szabad szemmel gyakorlatilag láthatatlanok.

A fejlesztők két különböző részecsketípust is létrehoztak. Az egyik változatot teljesen biztonságosnak tartják, és állításuk szerint már gyártásra kész. A másik még hatékonyabban képes visszaverni a fényt, de összetettebb technológiát igényel.

A cég szerint a részecskék később visszakerülnek a természetes körforgásba, és nem okoznak olyan károkat, mint például a kén-dioxid, amely savas esőhöz és az ózonréteg sérüléséhez vezethet.

A Stardust azt állítja, hogy az általuk alkalmazott szilícium-alapú anyag kémiailag inert, és az Egészségügyi Világszervezet szerint alacsony dózisban nem jelent veszélyt az emberi egészségre.

A vállalat eddig hat tudományos publikációt jelentetett meg, emellett több szabadalmi kérelmet is benyújtott. Korábban azt tervezték, hogy 2035-re globális szinten is működésbe állíthatják a rendszert, amely évente akár 1,5 milliárd dolláros bevételt hozhatna.

Azóta azonban a projekt ütemezése megváltozott, jelenleg pedig zárt körű teszteket folytatnak, egyelőre anélkül, hogy valóban részecskéket juttatnának a légkörbe.

A geoengineering-technológiák ugyanakkor rendkívül megosztóak a tudományos világban. Több szakértő szerint az ilyen megoldások valóban lassíthatják a globális felmelegedést, de önmagukban nem oldják meg a fosszilis energiahordozók használatából fakadó problémákat.

A kritikusok attól is tartanak, hogy magáncégek kezébe kerülhet az éghajlat befolyásolásának lehetősége, amelyből később hatalmas üzletet építhetnek.

Klímakutatók arra is figyelmeztetnek, hogy még a biztonságosnak tartott részecskék is felboríthatják a csapadék eloszlását, ami egyes térségekben súlyos aszályokat, máshol pedig pusztító áradásokat okozhat.

A szakértők szerint ráadásul jelenleg nincs olyan nemzetközi szabályozás, amely pontosan meghatározná, ki és milyen feltételekkel avatkozhat be a bolygó éghajlatába.