Huszonkétmillió fényév távolságából érkezett a jel: most először láthattuk, hogyan robban fel valójában egy csillag
Hirdetés

Az SN 2024ggi szupernóva, bekarikázva, az NGC 3621 galaxisban / Fotó: ESO/Y. Yang et al.
A felrobbanó vörös szuperóriás tömege a Napénak akár tizenötszöröse lehetett
Egy csillagrobbanás rendkívül rövid, korábban ilyen részletességgel nem vizsgált szakaszát sikerült megfigyelniük a csillagászoknak. Ha egyetlen nappal később kezdik el a méréseket, a különleges jelenség már eltűnt volna.
Az SN 2024ggi jelű szupernóvát 2024 áprilisában fedezték fel az NGC 3621 galaxisban, mintegy 22 millió fényévre a Földtől. Ez kozmikus léptékben viszonylag kis távolságnak számít, ezért kivételes lehetőség nyílt a robbanás korai szakaszának tanulmányozására.
A felfedezés után a kutatók gyorsított eljárásban kértek megfigyelési időt az Európai Déli Obszervatóriumtól. A Chilében működő Very Large Telescope műszereit mindössze 26 órával az első észlelés után irányították a szupernóvára.
A távcső ekkor azt a rövid időszakot vizsgálta, amikor a csillag belsejében keletkező lökéshullám áttört a külső rétegeken. A „shock breakout” néven ismert folyamat során hatalmas mennyiségű energia szabadul fel, a szupernóva pedig hirtelen rendkívül fényessé válik.
A kutatók nem hagyományos fényképet készítettek a robbanásról. A fény polarizációjának elemzésével következtettek annak geometriájára, és meglepő eredményre jutottak: az elsőként kilökődő anyag nem gömb alakban terjedt, hanem egy függőlegesen álló olívára emlékeztetett.

Fotó: ESO/L. Calçada
Ahogy a robbanás tovább terjedt és kölcsönhatásba lépett a csillagot körülvevő anyaggal, ez a forma fokozatosan ellaposodott. A kidobódó anyag meghatározó szimmetriatengelye azonban változatlan maradt, ami arra utal, hogy már a csillag magjában lezajló folyamatok is határozott irányt adhattak a robbanásnak.
Az egykori csillag egy vörös szuperóriás volt, amelynek tömege a Napénak körülbelül 12–15-szöröse, sugara pedig mintegy ötszázszorosa lehetett. Magjának összeomlása indította el azt a folyamatot, amely végül szupernóva-robbanáshoz vezetett.
A megfigyelések segítségével a csillagászok egyes korábbi robbanási modelleket kizárhatnak, másokat pedig tovább pontosíthatnak. Az eredményeket 2025 novemberében tették közzé a Science Advances tudományos folyóiratban.
Hirdetés

