Japán kutatás: Két nap az erdőben már 50 százalékkal növeli a természetes ölősejtek számát

Két nap az erdőben, és meglepő dolog történik az immunrendszereddel

Nemcsak a fejünknek tehet jót egy hosszabb erdei kirándulás: japán kutatók szerint az erdőben eltöltött idő az immunrendszer bizonyos sejtjeinek működésére is hatással lehet. Qing Li, a tokiói Nippon Medical School kutatója évek óta vizsgálja az úgynevezett „erdőfürdőzés”, vagyis a shinrin-yoku élettani hatásait.

Az egyik legismertebb kísérletben 12 egészséges férfi vett részt egy háromnapos, két éjszakás erdei programon. Az első napon két órát sétáltak, a második napon pedig délelőtt és délután is két-két órát töltöttek erdei környezetben. A vérvizsgálatok alapján 12 résztvevőből 11-nél magasabb lett a természetes ölősejtek, vagyis az NK-sejtek aktivitása, az átlagos emelkedés pedig megközelítette az 50 százalékot. A vizsgálatban az NK-sejtek száma és több, sejtek által termelt fehérje szintje is emelkedett. A kutatás a PubMed adatbázisában is elérhető.

Az NK-sejtek az immunrendszer fontos részei. Feladatuk többek között bizonyos vírusfertőzött és rendellenesen működő sejtek felismerése és elpusztítása. Emiatt gyakran „rákgyilkos sejtekként” emlegetik őket, ez azonban leegyszerűsítő megfogalmazás: az NK-sejtek fokozott aktivitása önmagában nem jelenti azt, hogy az erdei séta megelőzné vagy kezelné a daganatos betegségeket.

Qing Li későbbi vizsgálatai különösen érdekes eredményt hoztak. Amikor erdei és városi környezetben eltöltött idő hatását hasonlították össze, az erdei program után emelkedett az NK-sejtek aktivitása, miközben a hasonló fizikai aktivitással járó városi kirándulásnál nem tapasztalták ugyanezt. A kutatók szerint az erdei környezet sajátosságai is szerepet játszhatnak a jelenségben. A vizsgálat eredményeit szintén publikálták.

Az egyik lehetséges magyarázatot a fitoncidok jelenthetik. Ezek olyan illékony szerves vegyületek, amelyeket többek között a fák bocsátanak a levegőbe. A vizsgált erdők levegőjében például alfa-pinént és béta-pinént mutattak ki. Laboratóriumi és kisebb humán vizsgálatok alapján a kutatók úgy vélik, ezeknek is lehet szerepük az NK-sejtek működésében, miközben az erdei környezet stresszcsökkentő hatása szintén hozzájárulhat az eredményekhez.

A hatás ráadásul nem feltétlenül tűnt el azonnal, amikor a résztvevők hazamentek. Egy későbbi vizsgálat szerint egyetlen erdei kirándulás után is kimutatható volt az NK-aktivitás növekedése, amely legalább hét napig fennmaradt. Más kísérletekben bizonyos változások még hetekkel később is mérhetők voltak. A kutatás részletei a PubMed oldalán olvashatók.

A jelenségről a TIME magazin is beszámolt. A lap Qing Li kutatásait ismertetve azt írta, hogy két egymást követő napon végzett hosszabb erdei séták után az NK-sejtek száma és aktivitása is jelentősen emelkedett a vizsgált személyeknél.

Van azonban egy fontos részlet: a shinrin-yoku nem egyszerűen sportolást jelent. Lényege a nyugodt, érzékekre koncentráló erdei jelenlét. Qing Li megközelítésében az ember figyel a fák illatára, a természet hangjaira, a fényekre és az őt körülvevő környezetre. A TIME-nak írt ismertetőjében úgy fogalmazott, hogy a shinrin-yoku lényegében az erdő atmoszférájának érzékszerveinken keresztül történő befogadását jelenti.

Éppen ezért egy erdei kirándulás akkor nyújthat valódi kikapcsolódást, ha nem ugyanazt csináljuk közben, mint otthon: folyamatosan a telefonunkat nézzük, üzenetekre válaszolunk vagy a közösségi oldalakat görgetjük. Az erdőfürdőzés középpontjában nem a megtett kilométerek száma vagy az intenzív edzés áll, hanem a nyugodt jelenlét és a környezet megtapasztalása.

A japán eredmények mindenképpen érdekesek, de érdemes a helyükön kezelni őket. A korai vizsgálatok kis létszámú csoportokon készültek, ezért nem lehet belőlük azt a következtetést levonni, hogy néhány erdei séta megvéd a ráktól. Azt viszont alátámasztják, hogy a természetben eltöltött idő mérhető élettani változásokkal járhat, és az immunrendszer bizonyos elemeinek működésére is hatással lehet.

Vagyis az erdei séta nem csodaszer – de úgy tűnik, a szervezetünk számára jóval többet jelenthet egyszerű kikapcsolódásnál.