Márton-napi Hagyományok és Szokások: A Tél Előhírnökei

Hirdetés

Fotó: palackborbar.hu

Márton napja, november 11-e, a hagyományok szerint fontos szerepet játszik az időjóslásban és a néphitben. A népi bölcsesség szerint ezen a napon az időjárás előre jelezheti a közelgő tél jellegét. A mondások alapján, ha Márton napján hó esik, akkor „fehér lovon érkezik”, ami enyhe telet jelez, míg ha nem esik hó, azaz „barna lovon nyargalászik”, akkor kemény, havas tél várható. Szürke, latyakos idő esetén „Márton szürke lovon érkezik”, ami szintén télre utal.

Egy régi kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”. További időjóslás azt állítja, hogy ha Márton jókedvű, akkor kemény tél várható.

Hirdetés

A Márton-napi lakomák hagyománya is mélyen gyökerezik a magyar kultúrában. Az első írásos beszámoló a libalakomáról 1171-ből származik. A régi időkben ez a nap zárta az év gazdasági munkáit, és kezdetét vette a téli pihenő időszak. A cselédek ilyenkor kapták meg bérüket és egy libát ajándékba. A liba húsából szokás volt a papnak is küldeni, amelyből ered a „püspökfalat“ kifejezés.

„A bornak Márton a bírója“ – tartja a hiedelem, ami azt jelenti, hogy Márton-napon a must borrá változik, és ekkor kóstolják meg az újborokat. Márton napja így a nagyobb borvidékeken az újbor védőszentjeként is ismertté vált.

Hirdetés

Ezek a hagyományok és szokások nemcsak a népi kultúránk részei, hanem a történelmi és társadalmi összefüggéseket is tükrözik, megőrizve a múlt értékeit a jelenben.

Hirdetés

Hozzászólások:

Hirdetés