Mélytengeri kutatók olyan mesterséges kopoltyút fejlesztettek ki, amely a vízből nyeri ki az oxigént

Oxigén közvetlenül a vízből – új korszak jöhet a víz alatti kutatásban

Egy diák olyan merész állítással állt elő, amely alapjaiban változtathatja meg a víz alatti felfedezést.

Azt mondja, olyan mesterséges kopoltyút tervezett, amely képes közvetlenül a vízből kivonni az oxigént, így az ember nehéz oxigénpalackok nélkül is lélegezhetne a víz alatt.

Az ötlet elsőre tudományos-fantasztikus filmbe illőnek tűnik, azonban a szakértők már komolyan vizsgálják a korai prototípust, és tesztelik az alapelvet. A fejlesztés lényege, hogy az eszköz a vízben oldott oxigént elválasztja a folyadéktól, majd valós időben eljuttatja a használóhoz.

„Az eszköz képes lehet arra, hogy az oldott oxigént közvetlenül a vízből nyerje ki.”

Miért jelent kihívást az oxigén kivonása?

Az óceánok valóban tartalmaznak oxigént, azonban annak mennyisége jóval kisebb, mint a levegőben található koncentráció. Míg a levegő körülbelül 21 százalék oxigént tartalmaz, a vízben oldott oxigén mennyisége ennél nagyságrendekkel alacsonyabb, ráadásul függ a hőmérséklettől és a mélységtől is.

Ezért a tudósok jelenleg azt vizsgálják, hogy az eszköz képes-e elegendő mennyiségű oxigént biztosítani a biztonságos légzéshez, különösen mély merülések vagy hosszabb víz alatti tartózkodás során.

Milyen hatása lehet a technológiának?

Amennyiben a találmány működőképesnek bizonyul, jelentős változást hozhat a:

búvárkodásban,

víz alatti tudományos kutatásokban,

tengeri mentési műveletekben.

A búvárok hosszabb ideig maradhatnának a víz alatt anélkül, hogy nehéz palackokat kellene viselniük. Ez nagyobb mozgásszabadságot és egyszerűbb felszerelést jelentene.

Még sok a kérdőjel

Számos szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy komoly műszaki akadályokat kell még leküzdeni. Ilyen például:

az elegendő oxigén folyamatos biztosítása,

az energiaellátás megoldása,

a rendszer biztonságos működtetése nagy nyomás alatt.

Egy mérnöki szakember szerint:

„Jelentős technikai kihívások állnak még a fejlesztés előtt, mielőtt mindennapi használatra alkalmassá válhat.”

A fejlesztés jelenleg korai szakaszban van, és további tesztelések szükségesek annak megállapítására, hogy a koncepció valóban működőképes-e a gyakorlatban.