Mezőgazdasági kiállításon egy vidéki házaspár nézi a bikákat

Mezőgazdasági kiállításon egy vidéki házaspár nézi a bikákat. A feleség megkérdezi a gondozót:
– Mondja gondozó úr, ez milyen bika?
– Bronzérmes, asszonyom.
– És tessék mondani egy ilyen bika hányszor bír üzekedni egy nap?
– Legalább négyszer, asszonyom.
– Na hallod apjuk!
A következő állatnál a feleség:
– És ez milyen bika?
– Hát ez kérem, ezüstérmes bika.
– És mondja ez mennyit bír egy nap?
– Legalább ötször, asszonyom.
– Na hallod apjuk!
Következő az aranyérmes bika.
– És ez mennyit bír egy nap?
– Ez talán még hétszer is asszonyom.
– Na hallod apjuk!
Mire a férj:
– És mondja gondozó úr ezek a bikák mindig ugyanazzal a tehénnel vannak?
– Nem uram, mindig másikkal.
– Na hallod anyjuk!

+1 vicc:
Új, fiatal tanítónő érkezik a falusi iskolába. Egy jóképű legényt küldenek elé a vasútállomásra. Felrakják a csomagokat a szekérre, a csinos tanító a legény mellé ül a bakra. A falu szélén a legelőn egy bika éppen megugorja a tehenet. A városi tanítónőt lenyűgözi a látvány, s azt kérdezi a legénytől:
– Honnan tudja a bika, hogy … izé … szóval, hogy mikor alkalmas a
pillanat?
– Elárulja azt a nőstény illata.
Hajtanak tovább, most egy csődört és egy kancát látnak hasonló helyzetben.
– És a csődör honnan tudja …? – kérdi a kíváncsi nő.
– Neki is a nőstény illata árulja el.
Megérkeznek a szálláshoz, lepakolnak, a fiú búcsúzik:
– Hát, minden jót!
– Köszönöm a fuvart – mondja a tanítónő. – És látogass meg egyszer, ha elmúlt a náthád …!