Most érkezett! – Jövő évtől változás jön a kutak engedélyeztetésénél

Idén év végén lejár a kútamnesztia a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra. Ezek bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes, azaz bírság nélkül meg lehet tenni – írja a Délmagyar.

A lap cikkében emlékeztet, Magyarországon több százezer ingatlantulajdonost érint az engedély nélkül, de ettől még nem feltétlenül jogszerűtlenül létesített és működő fúrt vagy ásott kutak utólagos engedélyeztetése. 1992 előtt ugyanis nem kellett engedély, illetve bejelentés kútfúráshoz. Maga az engedélyezési eljárás illetékmentes, a megadásához azonban kell a kút összes lényeges paraméterét rögzítő szakvélemény képesített és hivatalosan regisztrált vízmérnöktől vagy kútfúrótól.

Ennek ára helyszíntől és vállalkozótól függően 50 ezertől akár 150 ezer forintig terjedhet.

A becslések szerint az Alföldön 50 és 100 ezer közé tehető az engedély nélküli kutak száma, a legtöbb a Homokhátságon található. Ezért is volt nagy a gazdák felzúdulása Bordányban, ahol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete rendezett fórumot. Ezen téma volt a kutak engedélyeztetése is.

2025-től műholdak segítségével ellenőrzik majd, hogy valakinek van-e kútja, és öntöz-e. Ötnaponta végigfényképezik a földeket – mondta egy helyi vállalkozó, de szerinte képtelenség lesz feldolgozni az adatokat. Ráadásul annyi kút van, amennyinek a dokumentálása éveket benne igénybe.

Az ásott és fúrt kutak ügyintézését folyamatosan hosszabbította a kormány. Az engedély nélkül létesített kutak vízjogi fennmaradási engedélyezésére 2023. december 31-ig van lehetőség. Az engedély nélkül, vagy attól eltérő módon létesített ásott vagy fúrt kút engedélykérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.

Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. Az engedély nélküli vízhasználat esetén 1 millió forintig terjedhet.

Az Infostart legutóbbi, a témával foglalkozó cikkében hivatkozik a Jogadó Blogra, amely történelmi hátteret ad a vélelmezett mentességhez: a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikk értelmében „az élet rendes szükségletére vizet szolgáltató kutakat” saját birtokán mindenki szabadon építhetett, tehát ehhez engedély nem volt szükséges. Ez a szabályozás 1965. július 1-jéig volt hatályban. Utána az 1992. február 15-ig hatályban lévő 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján az ásott kút megépítéséhez csak akkor nem volt szükséges engedély, ha annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg.

Kétféle engedélyt lehet kérni, és ezek között a különbséget éppen a kút létesítésének az időpontja jelenti:

• ha az ásott vagy fúrt kút 1992. február 15. napja után létesült, akkor fennmaradási engedélyt kell kérni.

• ha az ásott kút 1992. február 15. napja előtt jogszerűen létesült, akkor üzemeltetési engedélyt kell most kérni.

Forrás: infostart.hu