Nem a tisztálkodás hiánya okozza: ezért változik meg a testünk illata az életkorral

Az időskorhoz társított illatok egy része valójában emlékeinkből és korábbi tapasztalatainkból eredhet

A jellegzetes illat nem az igénytelenség jele, hanem részben a bőr természetes változásaival magyarázható. Egyetlen molekula azonban nem ad választ mindenre: az étrend, a gyógyszerek, az egészségi állapot és még az emlékeink is befolyásolhatják, mit érzünk.

Sokan úgy vélik, hogy az idősebb embereknek jellegzetes illatuk van. Van, akinek erről a nagyszülők otthona, egy régi ruhásszekrény vagy hosszú ideje használt bútorok jutnak eszébe. Mások szerint közvetlenül az ember bőrén is felismerhető egy sajátos, kissé dohos vagy füves illat.

A jelenségnek valóban lehet biológiai háttere, de ennél jóval összetettebb folyamatról van szó. A test illata nemcsak az életkortól függ: a bőr állapota, az étrend, a gyógyszerek, a betegségek és a környezet egyaránt alakíthatják.

Nem a tisztálkodás hiánya a legfontosabb ok

Az idősebb korban megváltozó testszagot gyakran tévesen a nem megfelelő tisztálkodással azonosítják. Dr. Sonal Choudhary, a Pittsburghi Egyetem bőrgyógyásza szerint ez az egyik legnagyobb félreértés.

„A legnagyobb tévhit az, hogy ez a szag a rossz higiéniát tükrözi. Valójában az öregedő bőrben kiszámítható biokémiai változások zajlanak, amelyek még kiváló higiénia mellett is megváltoztathatják a testszagot” – magyarázta a szakember.

Az életkor előrehaladtával ugyanis megváltozhat a bőr faggyútermelése, nedvességtartalma és kémiai összetétele. Ezek a folyamatok hatással vannak arra is, milyen illatanyagok keletkeznek a bőr felszínén.

Egy különleges molekula is szerepet játszik

A kutatók az időskorhoz kapcsolódó testszag vizsgálatakor gyakran említik a 2-nonenal nevű molekulát. Ez az illatot termelő vegyület akkor alakulhat ki, amikor a bőr felszínén található bizonyos zsírok oxidálódnak.

Az életkorral bekövetkező bőrkémiai változások kedvezhetnek ennek a folyamatnak, a 2-nonenal mennyisége azonban nem feltétlenül emelkedik folyamatosan az öregedéssel. Egyes vizsgálatok szerint már középkorúaknál elkezdhet növekedni, később pedig stagnálhat. Az értékek között jelentős egyéni eltérések is lehetnek.

Ez azt jelenti, hogy nem mindenkinél ugyanabban az életkorban és ugyanolyan mértékben változik meg a test természetes illata.

Nem biztos, hogy az idősek illata a legkellemetlenebb

A Monell Chemical Senses Center kutatói különböző korosztályokhoz tartozó emberektől származó hónaljszagmintákat értékeltettek a résztvevőkkel. A PLOS ONE folyóiratban megjelent vizsgálat meglepő eredményt hozott.

A középkorú férfiaktól származó mintákat értékelték a legkellemetlenebbnek, míg az idősebb résztvevők illatát kevésbé találták zavarónak. Ez arra utal, hogy az „idősszaggal” kapcsolatos elképzeléseinket nem kizárólag a bőrön keletkező vegyületek határozzák meg.

Az emberek által érzékelt testszagot a bőrzsírok, az izzadság, a bőr mikrobiomja és az oxidációs folyamatok együttesen alakítják. Ehhez társulnak a gyógyszerek, az étrend, az esetleges betegségek és a környezeti hatások.

A gyógyszerek és az étrend is megváltoztathatja a testszagot

Bizonyos antidepresszánsok, cukorbetegségre szedett készítmények és étrend-kiegészítők befolyásolhatják az izzadást, illetve a test természetes illatát. Hasonló hatása lehet egyes élelmiszereknek is.

A fokhagyma, a vöröshagyma, az alkohol és bizonyos intenzív fűszerek életkortól függetlenül megváltoztathatják a testszagot. Emellett számít a ruhák anyaga, a mosás gyakorisága, a bőrápolás és az otthoni környezet is.

Az idősebb embereknél a csökkent mozgásképesség vagy valamilyen tartós betegség szintén hatással lehet a mindennapi tisztálkodásra és ruhacserére. Az életkor tehát csupán egyetlen tényező a sok közül.

Az emlékeink azt is befolyásolják, milyen illatot érzünk

A szaglás szorosan összekapcsolódik az emlékezettel. Egy régi szappan, a molyirtó, egy fa bútor vagy egy sokáig zárva tartott szekrény illata felidézheti a nagyszülők otthonát. Emiatt olyan szagokat is az időskorhoz társíthatunk, amelyek valójában nem közvetlenül az ember testéből származnak.

„Az emberi szagérzékelést nemcsak a kémia, hanem az emlékezet, a kultúra és a tanult asszociációk is befolyásolják” – hangsúlyozta Choudhary.

A környezet tehát jelentősen alakíthatja, hogyan értelmezünk egy-egy illatot. Amit valaki kellemetlennek érez, az másnak akár megnyugtató vagy ismerős is lehet.

A hirtelen változást érdemes komolyan venni

A testszag lassú, fokozatos változása általában nem utal problémára. Ha azonban rövid idő alatt szokatlanul erős vagy teljesen új szag jelenik meg, érdemes orvoshoz fordulni.

Különösen indokolt lehet a kivizsgálás, ha a változást fogyás, láz, erős izzadás, vizelési panasz, bőrtünet vagy más új panasz kíséri. Az új testszag ritkán valamilyen betegség vagy gyógyszermellékhatás korai jele is lehet.

Nincs szükség különleges csodaszerekre

Jelenleg nincs olyan általánosan elfogadott kezelés, amely kifejezetten a 2-nonenal mennyiségét csökkentené. A testszag mérsékléséhez többnyire az egyszerű, mindennapi módszerek bizonyulhatnak a leghasznosabbnak.

A kímélő tisztálkodás, a ruhák rendszeres mosása és a bőr hidratálása segíthet megőrizni a bőr természetes védőrétegét. Fontos lehet a megfelelő folyadékbevitel, a kiegyensúlyozott étrend, a krónikus betegségek kezelése és a túlzott izzadás kivizsgálása is.

Az antioxidánsokban gazdag ételek – például a bogyós gyümölcsök, a sötétzöld leveles zöldségek és a hüvelyesek – általánosságban támogathatják az egészséges étrendet. Arra azonban egyelőre nincs elegendő bizonyíték, hogy az antioxidáns kozmetikumok közvetlenül csökkentenék az életkorhoz társított illatanyagok kialakulását.