Nem sikerült megemelni a Duna vízszintjét, teljesen leáll a cernavodai atomerőmű
Hirdetés

Fotó: : nuclearelectrica.ro
Energetikai kényszerhelyzet Romániában: egyik cernavodai blokk sem termel tovább
Teljesen megszűnik az áramtermelés a cernavodai atomerőműben, miután a létesítményt működtető Nuclearelectrica csütörtök reggel megkezdte a 2-es blokk ellenőrzött leállítását. Az 1-es blokk már július 28. óta nem termel, így hamarosan az erőmű egyik egysége sem kapcsolódik a román villamosenergia-rendszerhez.
A döntést a Duna folyamatos és jelentős apadása tette szükségessé. A folyó vízhozama annyira lecsökkent, hogy az atomerőmű biztonságos működéséhez szükséges feltételeket a jelenlegi helyzetben már nem tudják hosszabb távon garantálni.
A 2-es blokk teljesítményét fokozatosan csökkentik egészen a nulláig. A Nuclearelectrica tájékoztatása szerint az ellenőrzött leállítást az ilyen helyzetekre kidolgozott eljárások alapján hajtják végre. A folyamat során folyamatosan ellenőrzik a biztonsági tartalékokat, a berendezések állapotát, valamint az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet következő napokra vonatkozó előrejelzéseit.
A teljes leállás különösen jelentős lépés, mivel az erőmű a későbbi újraindításhoz már nem tud saját termelésből energiát biztosítani, ezért külső áramforrásra lesz szüksége. Arról, hogy mikor kapcsolhatják vissza a blokkokat, a Duna vízállásának és vízhozamának alakulása alapján döntenek.
Románia az elmúlt napokban több módon is megpróbálta növelni a vízszintet az erőmű feletti szakaszon. Bárkák elsüllyesztésével és sziklák vízbe robbantásával igyekeztek visszatartani a vizet, a beavatkozás azonban nem hozta meg a kívánt eredményt.
A Nuclearelectrica a Bukaresti Értéktőzsde oldalán közzétett tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a két blokk biztonságos, leállított állapotban tartása nem veszélyezteti sem a személyzetet, sem a lakosságot, sem pedig a környezetet. A nukleáris biztonsági előírásokat a teljes folyamat során elsődleges szempontként kezelik.
A hidrológiai előrejelzés szerint a Duna vízhozama augusztus 12. és 19. között a Romániába történő belépésnél, Báziás térségében csak napi 1350–1400 köbméter körül alakulhat. Ez messze elmarad a többéves augusztusi átlagtól, amely megközelíti a másodpercenkénti 3900 köbmétert.
A cernavodai erőmű két működő blokkja egyenként körülbelül 700 megawatt villamosenergia-termelésre képes. A két egység együttesen Románia belföldi áramtermelésének hozzávetőleg 20 százalékát biztosítja, ezért kiesésük komoly feladat elé állítja az ország energiarendszerét.

Fotó: dreamstime.com
Az erőmű CANDU típusú blokkjai természetes uránt használnak üzemanyagként, moderátorként és hűtőközegként pedig nehézvizet alkalmaznak. Az 1-es blokkot szintén a Duna alacsony vízhozama miatt állították le ellenőrzött módon július végén.
A román energiaügyi minisztérium szerint rendelkezésre állnak olyan források, amelyekkel pótolható a két blokk kiesése. Nagyobb szerepet kaphat a szélenergia, a vízerőművi termelés, valamint az augusztusban ismét üzembe helyezett, 330 megawattos Rovinari 4-es lignittüzelésű blokk.
Románia emellett megközelítőleg 4000 megawattnyi villamos energia importálására rendelkezik kapacitással. Az európai rendszerirányítók ismerik a térségben kialakult helyzetet, és összehangolják az ellátásbiztonság fenntartásához szükséges intézkedéseket.
Az ország ugyanakkor már a mostani helyzet előtt is nettó áramimportőrnek számított, külföldi beszerzései pedig az előző évben tovább emelkedtek. Románia egyik fontos villamosenergia-kereskedelmi partnere Magyarország, amely szintén több áramot importál, mint amennyit exportál.
A román energiaügyi minisztérium ezért továbbra is felelős fogyasztásra kéri a lakosságot, különösen a 19 és 23 óra közötti csúcsidőszakban. A cél az, hogy mérsékeljék az energiarendszer terhelését, amíg a cernavodai blokkok nem tudnak ismét termelni.
A Transelectrica csütörtök reggeli adatai szerint 8 óra 11 perckor az ország áramfogyasztása 5800 megawatt, a termelése pedig 5860 megawatt volt. A hazai termelés 28 százalékát a vízerőművek, 22 százalékát a szénhidrogén-alapú erőművek, 10,3 százalékát pedig az akkor még fokozatosan leállított atomenergia-termelés adta.
Hirdetés

