Nobel-díjat kapott Karikó Katalin. Ennyi pénzt kap a Nobel-díjjal

Hirdetés

Fotó: Csilla Cseke/EPA, via Shutterstock

A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította, végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat és a vele járó pénzjutalmat kiérdemli.

Hirdetés

A Nobel-djíat odaítélő testület hétfő döntése értelmében a 2023-as orvosi Nobel-díjat közösen Karikó Katalin és Drew Weissman kapja a nukleozidbázis-módosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését a Covid ellen.

A két Nobel-díjas felfedezései kulcsfontosságúak voltak a hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztésében a 2020 elején kezdődött világjárvány idején. Áttörő felfedezéseik révén, amelyek alapjaiban változtatták meg az mRNS és az immunrendszerünk közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseinket, a díjazottak hozzájárultak az oltóanyagok példátlan ütemű kifejlesztéséhez az egyik legnagyobb egészségügyi válsághelyzet idején.

Hirdetés

Karikó Katalin hitt csak az mRNS-ben

Az mRNS, vagy hírvivő RNS a DNS-ben leírt információkat továbbító anyag, amely a fehérjék előállítását irányítja a sejtekben. Ennek a mechanizmusnak a kijátszásával a sejtek bármilyen fehérje előállítására rávehető, a módszer így nemcsak a koronavírus ellen és nem csak oltóanyagként használható, hanem különböző genetikai betegségek és rák kezelésében potenciális eszköz lehet. A Nobel-bizottság közleménye szerint az mRNS-technológiában sokáig nem látták az előrelépést a tudósok, de Karikó Katalin kitartóan kutatta ezt a megoldást a Pennsylvania Egyetemen, de kevesen hittek benne. Az intézménybe akkor érkező immunológus, Drew Weissman azonban az elképzelés mellé állt, és 2005-ben először publikálták az eredményeiket.

Hirdetés

A 2008-ban és 2010-ben publikált újabb tanulmányaikban kimutatták, hogy a bázismódosításokkal generált mRNS szállítása jelentősen megnövelte a fehérjetermelést a módosítatlan mRNS-hez képest, ezzel csökkentették a gyulladásos válaszokat és növelték a fehérjetermelést: Karikó Katalin és Drew Weissman elhárította a kritikus akadályokat az mRNS klinikai alkalmazása előtt.

Hirdetés

Kezdett megélénkülni az érdeklődés az mRNS technológia iránt, és 2010-ben több cég is dolgozott a módszer kifejlesztésén. A Zika-vírus és a MERS-CoV elleni vakcinák kidolgozására került sor; de a Covid-világjárvány kitörése után rekordsebességgel fejlesztettek ki két, a SARS-CoV-2 felszíni fehérjét kódoló bázismódosított mRNS-oltóanyagot. Mindkét vakcinát már 2020 decemberében jóváhagyták.

“Az oltások milliók életét mentették meg, és lehetővé tették a visszatérést a normális élethez a Földön. Az idei Nobel-díjasok az mRNS bázismódosításainak fontosságára vonatkozó alapvető felfedezéseik révén alapvetően hozzájárultak korunk egyik legnagyobb egészségügyi válságának felszámolásához” – áll a Nobel-bizottság méltatásában.

A díjazottak

Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon, Magyarországon. 1982-ben szerzett PhD-fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen, 1985-ig Szegeden kutatott, majd a philadelphiai Temple Egyetemen és a Bethesda Egészségtudományi Egyetemen végzett posztdoktori kutatást. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusává nevezték ki, ahol 2013-ig maradt. Ezt követően a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke, majd alelnöke lett. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Pennsylvaniai Egyetem Perelman School of Medicine adjunktusa.

Drew Weissman 1959-ben született Lexingtonban, Massachusetts államban, az Egyesült Államokban. 1987-ben szerzett MD, PhD fokozatot a Bostoni Egyetemen. Klinikai képzését a Harvard Medical School Beth Israel Deaconess Medical Centerében végezte, és posztdoktori kutatást végzett a National Institutes of Health-ben. 1997-ben Weissman létrehozta kutatócsoportját a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karában. A vakcinakutatás professzora.

A két díjazottat már az elmúlt két évben is az esélyesek között emlegették, miután az mRNS-technológia kifejlesztéséért már megkapták a legnagyobb tudományos elismeréseket, így a Horwitz, Wolf, Albany, Breakthrough, Lasker és Gairdner díjat iis.
Az első Nobel-díjas magyar nő

Hirdetés

Eddig tíz olyan tudós és alkotó volt, aki Magyarországról indulva szerezte meg a Nobel-díjat. Karikó Katalin a tizenegyedik, és egyben ő az első magyar Nobel-díjas nő.

Lénárd Fülöp (kémiai Nobel-díj, 1905)
Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937)
Hevesy György (kémiai, 1943)
Békésy György (orvosi, 1961)
Wigner Jenő (fizikai, 1963)
Gábor Dénes (fizikai, 1971)
Harsányi János (közgazdasági, 1994)
Oláh György (kémiai, 1994)
Kertész Imre (irodalmi Nobel-díj, 2002)
Herskó Ferenc (kémiai, 2004)
Karikó Katalin (orvosi, 2023)

A kitüntetett 11 millió svéd koronát (368 millió forint) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A hét folyamán a többi Nobel-díj nyertesét is ismertetik majd: kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díjak, pénteken pedig a Nobel-békedíj győzteseit jelentik be. Október 9-én aztán a közgazdasági Nobel-emlékérme kitüntetettjére is fény derül.

Jelenleg 11 millió svéd koronát kapnak kategóriánként a díjazottak, a Nobel-díj összegét 2011-ben csökkentették 10-ről 8 millió koronára, hogy megerősítsék pénzügyileg az alapítványt, majd folyamatosan emelték az összeget. Idén 11 millió svéd korona jár a hivatalos Wikipédia oldal szerint, ami mai árfolyamon számolva ez az összeg 368 millió 170 ezer forint.

MTI

Hirdetés

Hozzászólások:

Hirdetés