Nyilvánosság elé kerülhetnek a kommunista állambiztonság dokumentumai

Történelmi lépés jöhet: benyújtották az ügynökakták teljesebb feltárásáról szóló törvényjavaslatot

Új fejezet kezdődhet a magyar történelem egyik legtöbbet vitatott kérdésében. A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a kommunista állambiztonsági iratok eddiginél jóval szélesebb körű nyilvánosságra hozatalát tenné lehetővé. A kabinet szerint ezzel egy olyan, több mint három évtizede húzódó ígéret teljesülhet, amely a rendszerváltás óta rendre napirenden volt, de soha nem valósult meg teljes körűen.

A kormány közlése szerint a jogszabály egy nyilvános társadalmi egyeztetés után készült el, és célja, hogy egységes jogi keretet teremtsen a kommunista diktatúra állambiztonsági szervei által létrehozott dokumentumok kezelésére és nyilvánosságra hozatalára.

A kabinet álláspontja szerint a korábbi évtizedekben több kísérlet is történt az ügynökakták feltárására, ezek azonban részlegesek voltak, és nem vezettek teljes átláthatósághoz. A kormány szerint a múlt feldolgozása, valamint az állami intézmények iránti bizalom erősítése érdekében szükség van arra, hogy a lehető legtöbb dokumentum kutathatóvá váljon.

A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy kibővítené az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának feladatait. Az intézmény nemcsak őrizné az iratokat, hanem gondoskodna azok minél szélesebb körű hozzáférhetővé tételéről is.

A tervek szerint egy új online felület is létrejönne, ahol a kutatók, történészek és az érdeklődő állampolgárok digitálisan kereshetnének az állambiztonsági dokumentumok között. Ez jelentős változás lenne a jelenlegi rendszerhez képest, amelyben számos irat csak személyes kutatással érhető el.

A közzététel több ütemben történne. Az elsőként nyilvánosságra kerülő dokumentumok között szerepelnének az úgynevezett „hatos kartonok”, amelyek az egykori beszervezésekhez kapcsolódó adatokat tartalmazzák. Ezek mellett hozzáférhetővé válhatnak azok a mágnesszalagos adatállományok is, amelyeket még 1990 januárjában készítettek a kommunista állambiztonság különböző nyilvántartásairól.

Ezek az adatbázisok többek között:

az operatív nyilvántartásokat tartalmazó G-adatbázist,
az ügynökhálózat nyilvántartását tartalmazó H-adatbázist,
valamint a központi elhárítási nyilvántartásként ismert K-adatbázist foglalják magukban.

A kormány tájékoztatása szerint az év későbbi részében fokozatosan további fennmaradt állambiztonsági dossziékat is közzétennének. Ezek között szerepelhetnek beszervezési iratok, értékelések, hálózati személyekre vonatkozó dokumentumok, valamint azok az iratok is, amelyekből kiderülhet, kiről és milyen információkat gyűjtöttek az egykori ügynökök.

A törvényjavaslat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem minden adat válhat automatikusan nyilvánossá. A dokumentumokat minden esetben előzetesen felülvizsgálnák abból a szempontból, hogy azok nyilvánosságra hozatala nem sérti-e mások alapvető jogait, emberi méltóságát vagy személyiségi jogait.

A különösen érzékeny személyes adatok – például egészségügyi információk, szenvedélybetegségekre vagy szexuális irányultságra vonatkozó adatok – kizárólag a törvényben meghatározott szigorú feltételek mellett lennének hozzáférhetők.

Az ügynökakták kérdése a rendszerváltás óta az egyik legtöbbet vitatott történelmi és politikai téma Magyarországon. Több jogszabály is született az elmúlt évtizedekben az állambiztonsági múlt feltárására, ugyanakkor a történészek és civil szervezetek egy része szerint a dokumentumok teljes körű megismerése máig nem valósult meg. A most benyújtott törvényjavaslat ezt a rendszert alakítaná át egy átfogó, egységes szabályozással.

A kormány szerint a cél egyszerre a történelmi múlt hiteles feltárása, a kommunista diktatúra áldozatainak erkölcsi jóvátétele, a tudományos kutatás támogatása és az állami működés átláthatóságának erősítése.

A törvényjavaslat sorsáról az Országgyűlés dönt a következő időszakban. Elfogadása esetén megkezdődhet az állambiztonsági iratok fokozatos nyilvánosságra hozatala, amely a rendszerváltás óta húzódó egyik legjelentősebb történelmi kérdés lezárásának irányába jelenthet újabb lépést.

Források: Kormányzati tájékoztatás