Rejtett „kapcsolót” találtak a sejtekben, amely lelassíthatja – vagy akár vissza is fordíthatja – az öregedést

Napok alatt javult a sejtek energiaközpontjainak működése egy új kísérletben

Az öregedés egyik eddig kevéssé ismert sejtszintű mozgatórugóját azonosíthatták német kutatók. Eredményeik szerint a foszfatidil-kolin nevű membránalkotó mennyiségének csökkenése hozzájárulhat a mitokondriumok hanyatlásához, pótlásával pedig kísérleti körülmények között részben helyreállítható volt azok működése.

A mitokondriumokat gyakran a sejtek erőműveiként emlegetik, mivel a táplálékból és az oxigénből a szervezet számára felhasználható energiát állítanak elő. Működésük azonban nem korlátozódik az energiatermelésre: egymással összekapcsolódó hálózatokat alkotnak, amelyek folyamatosan alkalmazkodnak a sejtek változó szükségleteihez.

A jénai Leibniz Öregedéskutató Intézet munkatársai azt találták, hogy a foszfatidil-kolin termelődése az életkor előrehaladtával visszaeshet. Ez az anyag segít megőrizni a mitokondriális membránok rugalmasságát, hiányában viszont az energiatermelő hálózat töredezettebbé és kevésbé hatékonnyá válhat.

Maria Ermolaeva, a kutatás vezetője egy elágazó elektromos hálózathoz hasonlította a folyamatot. Az öregedéssel egyre több kapcsolat szakad meg, az energia áramlása pedig akadozni kezd. Bár a termelés nem áll le, kevésbé lesz hatékony, és a sejtek már nem tudnak olyan gyorsan alkalmazkodni a változó terheléshez.

A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány során a kutatók fonálférgeken, emberi sejtkultúrákon, valamint genetikai és anyagcsere-adatbázisokon vizsgálták a jelenséget. A kísérletekben fiatal fonálférgeknél mesterségesen visszafogták a foszfatidil-kolin előállításában részt vevő gének működését. Mitokondriumaik ezt követően rövid idő alatt az idősebb élőlényekben megfigyelhető állapothoz kezdtek hasonlítani.

Amikor idős fonálférgek táplálékát kolinnal vagy foszfatidil-kolinnal egészítették ki, két napon belül javult a mitokondriumok szerkezete és energiatermelő képessége. Emberi sejtkultúrákban szintén sikerült növelni a mitokondriális terheléssel szembeni alkalmazkodóképességet.

A humán adatok elemzése arra utalt, hogy a foszfatidil-kolin szintje az embereknél is csökkenhet az életkor előrehaladtával. A legszembetűnőbb visszaesést a menopauza körüli életkorban lévő nőknél figyelték meg. Ezek az emberi eredmények ugyanakkor egyelőre összefüggéseket mutatnak, és önmagukban nem bizonyítják, hogy a vegyület pótlása lassítaná az öregedést.

„Munkánk azt mutatja, hogy a mitokondriális öregedés és a szervezet szélesebb körű öregedési folyamatai legalább részben befolyásolhatók. Ha megértjük a mögöttük álló folyamatokat, célzott ellenlépéseket dolgozhatunk ki” – fogalmazott Ermolaeva a kutatásról kiadott közleményben.

Az eredmények új irányt nyithatnak az egészséges öregedést támogató terápiák kutatásában, de még nem jelentenek embereken igazolt fiatalító kezelést. Annak tisztázásához további klinikai vizsgálatokra lesz szükség, hogy a laboratóriumi eredmények az emberi szervezetben is biztonságosan és érdemben hasznosíthatók-e.