Rosszabb lehet Budapest levegőjének minősége, mint amit a hivatalos mérések mutatnak

Civil mérések szerint a Kossuth Lajos utcában jóval magasabb a nitrogén-dioxid szintje

A hivatalos adatok alapján első ránézésre kedvező képet mutat Budapest levegőminősége. A HungaroMet tíz automata mérőállomása az év nagy részében megfelelő, sőt sokszor kiváló értékeket jelez.

Bár időnként előfordul, hogy egyes szennyező anyagok átlépik az egészségügyi határértéket, az éves átlag általában a megengedett szint alatt marad. Ugyanakkor a főváros levegője még így is jóval meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorúbb ajánlásait.

Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy a hivatalos mérőhálózat nem feltétlenül mutatja meg teljesen pontosan Budapest levegőjének valós állapotát. A vizsgálat eredményeit a G7 ismertette.

A kutatás szerint a probléma egyik oka az lehet, hogy a hivatalos mérőállomások nem azokban az utcákban működnek, ahol a szennyezés a legnagyobb.

Budapest belvárosának jelentős részét úgynevezett „utcakanyonok” alkotják. Ezek olyan szűk utcák, amelyeket magas épületek vesznek körül, és ahol a forgalmas utak miatt a szennyező anyagok könnyen felhalmozódhatnak. Ilyen például a Rákóczi út–Kossuth Lajos utca tengelye, az Üllői út, a Váci út vagy a körutak jelentős része.

Ezeken a helyeken naponta több tízezer ember él, dolgozik vagy közlekedik.

A hivatalos mérőállomások ezzel szemben jellemzően nyitottabb, jobban szellőző területeken működnek. Ilyen környezetben a levegő szennyezettsége könnyebben hígul, ezért az itt mért értékek gyakran alacsonyabbak lehetnek annál, mint ami a sűrűn beépített belvárosi utcákban valójában előfordul.

A problémára civil mérések is rámutattak. A Levegő Munkacsoport egy akkreditált szakcéggel vizsgálta a nitrogén-dioxid szintjét a Kossuth Lajos utcában, az Astoria és a Ferenciek tere közötti szakaszon.

A mérések szerint itt 47–58 mikrogramm/köbméter közötti koncentrációt mutattak ki. Ezzel szemben a legközelebbi hivatalos mérőállomások mindössze 22–29 mikrogrammos értékeket jeleztek.

A környező, kevésbé forgalmas utcákban is magasabb értékeket mértek, ami arra utalhat, hogy a belvárosi területek levegője jelentősen szennyezettebb lehet annál, mint amit a hivatalos adatok mutatnak.

A mérések alapján az sem kizárt, hogy néhány forgalmas utcában a nitrogén-dioxid koncentrációja az éves határértéket is meghaladja.

Ha ez bizonyíthatóvá válik, akkor a jogszabályok szerint a döntéshozóknak gyors intézkedéseket kellene hozniuk a légszennyezés csökkentésére. Ennek ellenére egyelőre kevés konkrét lépés történt a forgalom visszaszorítása érdekében – írja a G7.

Jelenleg nincs alacsony kibocsátású zóna a városban, nem történt jelentős parkolási díjemelés, és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése is lassan halad.

Ugyanakkor vannak tervek a helyzet javítására. A Kossuth Lajos utca–Rákóczi út tengely átalakítása például zöldfelületek kialakítását, kerékpársávok létrehozását és 30 km/órás sebességkorlátozást is tartalmazna. Ezek az intézkedések csökkenthetik az autóforgalmat és a légszennyezést is.

Az azonban továbbra is kérdés, hogy a tervezett változtatások mikor valósulnak meg, és elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy Budapest levegője valóban tisztább legyen.