Sokkoló számok: ennyit fizetünk egészségügyi ellátásra a befizetett tb-n felül

Ennyit költenek pluszban a magyarok az egészségük megőrzésére

Egy friss hazai kutatás részletes képet ad arról, hogyan alakulnak Magyarországon az egészségügyi kiadások, és mekkora részt vállal ebből az állam, illetve mennyit kell a lakosságnak saját zsebből állnia a kötelező járulékfizetésen túl.

Az elmúlt években egyre többen fordulnak magánegészségügyi szolgáltatókhoz, főként a gyorsabb ellátás, valamint a jobb körülmények miatt. A felmérések szerint az elmúlt három évben a szakorvosi vizsgálatok közel ötödét már közvetlenül a betegek fizették ki.

A GKI a KSH adatait elemezve vizsgálta meg, hogyan oszlanak meg az egészségügyi kiadások Magyarországon az állam, a lakosság és az önkéntes biztosítások között.

Hol fizet az állam többet?

A számok szerint a komolyabb, hosszabb kezelést igénylő ellátásoknál továbbra is az állam a fő finanszírozó. 2023-ban:

a hosszú ápolási idejű ellátások 93 százalékát,

a fekvőbeteg- és egynapos ellátások 94,7 százalékát,

a labor-, diagnosztikai és betegszállítási szolgáltatások 87 százalékát,

a szűrő- és megelőző vizsgálatok 75,3 százalékát

állami forrásból finanszírozták.

Ezek az ellátások többnyire az állami rendszerben érhetők el, mivel a magánszolgáltatók ritkábban vállalnak hosszabb, összetettebb kezeléseket.

Hol fizetnek inkább a betegek?

Más területeken viszont a lakosság terhei jóval nagyobbak. A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök költségeinek jelentős részét a háztartások közvetlenül fizetik ki. Hasonló a helyzet a járóbeteg-ellátásnál is, ahol sokan inkább magánszolgáltatóhoz fordulnak.

A magán-egészségügyi kiadások majdnem felét a gyógyszerek és segédeszközök teszik ki, ami háromszorosa az állam által ilyen célra fordított aránynak. A járóbeteg-ellátásra jutó lakossági kiadások aránya is meghaladja az állami hozzájárulás szintjét.

Egy év alatt egy minimálbérnél is többet költünk

A kutatás szerint egy átlagos magyar háztartás 2023-ban a befizetett adókon és járulékokon felül átlagosan 272 ezer forintot költött közvetlen egészségügyi kiadásokra. Az inflációval korrigálva ez jelenleg körülbelül 294 500 forintnak felel meg, ami 37 százalékkal több, mint a havi nettó minimálbér összege.

A kiadások legnagyobb részét a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlása jelentette, amely átlagosan 152 ezer forintot tett ki. Járóbeteg-ellátásra egy háztartás átlagosan 89 ezer forintot fordított.

Nőtt az állami finanszírozás aránya

A számok alapján az utóbbi években az állami szerepvállalás aránya is emelkedett. 2023-ban az egy főre jutó teljes egészségügyi kiadás 503 ezer forint volt, amelyből 371 ezer forintot az állam finanszírozott.

Ez azt jelenti, hogy az állami finanszírozás aránya 73,7 százalékra nőtt, szemben a 2019-es 68,7 százalékkal. A növekedés elsősorban az egészségügyi dolgozók béremeléséhez kapcsolódó többletkiadásokkal magyarázható.

Összességében a súlyosabb, hosszabb kezelések esetében az állami rendszer dominál, miközben a gyógyszerek és a járóbeteg-ellátások esetén továbbra is jelentős a lakosság közvetlen anyagi szerepvállalása.