Szenzációs őskori lelet: mamut maradványait találták meg a Dunánál

Egy helyi lakos fedezte fel a különleges maradványokat

A rendkívüli hőség és a hónapok óta tartó csapadékhiány nemcsak a folyami hajózást és a mezőgazdaságot állítja komoly kihívások elé, hanem váratlan tudományos felfedezésekhez is vezet. Bulgáriában, a Duna rekordalacsony vízállása miatt olyan maradványok kerültek felszínre, amelyek évezredeken át rejtőztek az iszap alatt: egy gyapjas mamut csontjai.

A szakemberek szerint a lelet kiemelkedő jelentőségű, mert a csontok rendkívül jó állapotban maradtak fenn, ráadásul valószínűleg ugyanahhoz az állathoz tartoztak.

Egy helyi lakos fedezte fel a különleges maradványokat

A csontokra a bulgáriai Rjahovo (Ryahovo) település közelében bukkant rá egy helyi lakos, aki értesítette a Ruszei Regionális Történeti Múzeum szakembereit. A helyszínre érkező kutatók alsó állkapcsot, agyartöredékeket, lapockát, combcsontot és további csontmaradványokat azonosítottak.

A múzeum igazgatója, Nyikolaj Nenov szerint minden jel arra utal, hogy a maradványok egy fiatal gyapjas mamuttól származnak, amely egykor a térség mocsaras vidékein pusztulhatott el. A csontok sötét elszíneződése is arra utal, hogy hosszú időn át vízzel telített talajban feküdtek.

Miért ennyire különleges ez a lelet?

Mamutcsontok korábban is kerültek elő Európa különböző részein, azonban legtöbbször csak elszórt csontdarabokat találtak. A mostani felfedezés azért számít különösen értékesnek, mert a csontok ugyanazon a helyen feküdtek, így a kutatók nagy valószínűséggel egyetlen állat maradványait vizsgálhatják. Ez jelentősen megkönnyíti a későbbi tudományos elemzéseket.

A szakemberek azt sem zárják ki, hogy a mederben további csontok vagy akár a csontváz nagyobb része is megtalálható, ezért újabb feltárásokat terveznek.

A gyapjas mamutok a jégkorszak ikonikus állatai voltak

A gyapjas mamutok (Mammuthus primigenius) a jégkorszak egyik legismertebb állatfajának számítottak. A vastag bundával borított növényevők több ezer éven át éltek Eurázsia és Észak-Amerika hideg vidékein, és az őskori emberek is vadászták őket élelemért, valamint agyaraikat és csontjaikat szerszámok készítésére használták.

A legtöbb populáció nagyjából 10–12 ezer évvel ezelőtt tűnt el a kontinensekről, bár elszigetelt szigeteken még évezredekkel később is fennmaradtak kisebb csoportjaik.

A Duna egyre több titkot fed fel

A rekordalacsony vízállás nemcsak Bulgáriában okoz rendkívüli helyzetet. A Duna teljes hosszán – Németországtól egészen a Fekete-tengerig – történelmi mélységeket mérnek. Magyarországon is rendkívül alacsony a vízszint, ami nehezíti a hajózást, több helyen homokpadok bukkantak elő, és a folyó vízhozama is jelentősen csökkent.

Más országokban a visszahúzódó folyómeder más különlegességeket is láthatóvá tett: régi hajóroncsok, második világháborús maradványok és rég eltemetett tárgyak kerültek elő a Duna iszapjából. A kutatók szerint a mostani mamutfelfedezés is azt mutatja, hogy a folyó még számos történelmi és őslénytani titkot őrizhet.