Tök jó, hogy otthon rohadunk most már lassan egy éve, nem szabad edzőterembe járni, nem szabad találkozni egymással, muszáj maszkot hordani, “muszáj” oltatni magunkat, meg minden, de…

Hát én még nem láttam azt a csapot, ahonnan ez folyna! Én is cigiztem jó pár évig, szóval nem vagyok én a dohányosok ellen, tökre nem érdekel, hogy ki mivel üti magát. Csak jobb lenne, ha mindenki jobban lenne, és többet tenne az egészségéért – ami praktikusan azzal kezdődhet, hogy a nyilvánvaló rombolást megszüntetjük.

Azért már majdnem 1 éve tart a COVID helyzet. Ez bőven elég idő lett volna arra, hogy

– tömegek tegyék le a cigit,

– tömegek kezdjenek el többet mozogni,

– tömegek egyenek kevesebb szar kaját,

– tömegek figyeljenek jobban magukra,

és akkor a COVID helyzet is jobb lenne, mert tömegek lehetnének jobb állapotban. Miért nem beszélünk erről többet?

Tavaly őszre kicsit elhagytam magam, mind a mozgás, mind a kajálás terén. (Azért a cigire nem szoktam vissza.) Még így is jobb formában voltam szerintem, mint az átlag magyar (nem csak a koromhoz képest), de amikor novemberben újra elkezdtem edzeni, és aztán január elején újra elkezdtem jobban figyelni a kajára, még az eleve nem rossz állapotomhoz képest is brutál gyorsan, pár hét alatt éreztem a javulást.

Jobb a kondícióm, erősebb lettem, jobb a kedvem, egyszerűen jobban vagyok. Pár hét alatt. Azok, akik eleve rosszabbul vannak, hihetetlen eredményt tudnának elérni magukon, és annak “nemzetgazdasági szinten” is óriási jelentősége lenne, ha tömegek mozdulnának meg (nem csak mozgási értelemben).

Persze, hogy jogosan mondhatják nekem (mármint tényleg valamennyire jogosan), hogy miért mondtam ki, hogy idiótán felesleges helyzetekben nem hordok maszkot az utcán.

De amíg ezen lovagolunk, addig az emberek fizikai és mentális állapota nem hogy nem javul, de inkább romlik. Erről kéne valahogy sokkal többet beszélni, mert ezek sokkal nagyobb problémák, mint hogy ki hány százalékban és hol hordja a maszkot.

Tök jó, hogy otthon rohadunk most már lassan egy éve, nem szabad edzőterembe járni, nem szabad találkozni egymással, muszáj maszkot hordani, “muszáj” oltatni magunkat, meg minden, de az egészség alapvető megóvásáról, illetve a fejlesztéséről alig beszélünk.

Nyilván mi is hibásak vagyunk, mert kényelmesek vagyunk.

Ki a franc akar annyit mozogni,

ki a franc akar annyit figyelni az étkezésre,

ki a franc akarja letenni azt a finom cigit, pont most, amikor olyan sok a stressz, nem igaz?

Amíg ennyire vakon élünk, ne számítsunk sok jóra! Hosszú évek kellettek, mire rájöttem, hogy nekem nem dolgom bárkit felébreszteni, vagy győzködni, hogy mit csináljon, vagy mit ne csináljon.