Trianon évfordulóján visszaemlékezünk: A békediktátum, amely átírta Magyarország sorsát

Az első világháború Magyarország számára 1918 novemberében ért véget, a megszűnő birodalmi keretek között pedig a nemzetiségi tanácsok kerültek előtérbe. Az antant ígéreteivel támasztották alá a cseh, román és délszláv terveket, melyek Magyarország területének felosztását vetették fel. Mihály Károlyi és kormánya – a békekonferencia jóindulatának reményében – nem ellenkezett a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregekkel, amit a későbbiekben súlyos hibának tartottak meg – számol be a Rubicon.hu.

A csapatok nem pusztán rendfenntartási céllal szállták meg az ország nagy részét a békeszerződés aláírásáig, hanem már előzőleg birtokba vették az elcsatolt területeket. A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer keretein belül született meg, melyet a világháború lezárását követő másfél éves konferencia készített elő.

A Károlyi-kormány a területek folyamatos kiürítése után kénytelen volt megválni hatalmától, amit Kun Béla kommunista vezető és csapata vett át. Magyarország csak 1919 végén, Horthy Miklós hatalomra kerülése után kapott meghívást a békekonferenciára.

A gróf Apponyi Albert vezette magyar delegáció Teleki Pál “vörös térképével”, valamint számtalan etnikai, néprajzi és történelmi érvvel érkezett 1920 januárjában Párizsba, de ezeket figyelmen kívül hagyták. A csehszlovák, román és délszláv területi követelésekkel és hamisított etnikai adatokkal szemben Magyarországnak nem volt esélye, az antantnak csak két aláírásra volt szüksége.

A trianoni békediktátumot 1920. június 4-én írták alá a Nagy-Trianon palotában Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd által, ezzel hivatalosan is elismerték a történelmi Magyarország felosztását.

A békefeltételek szerint Magyarország területének és lakosságának mintegy kétharmadát elveszítette, így a 20 milliós lakosságú, 320 ezer négyzetkilométeres középhatalom helyében egy 7 milliós lakosságú, 90 ezer négyzetkilométeres kisállam jött létre. Románia a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, míg Csehszlovákia a Felvidéket és Kárpátalját kapta meg.

A trianoni béke erőszakosan rákényszerített diktátum volt, amely nem tiszteletben tartotta azokat az elveket, melyek nevében megszületett. A Monarchia alatt tapasztalt diszkriminatív bánásmódot most a kisebbségbe szorult magyarság szenvedte el, a szerepek egyszerűen megfordultak. A béke emellett hozzájárult a térség instabilitásához, hiszen a győztesek és vesztesek közötti ellentét erősödése az utat nyitotta egy újabb világháború felé.