Varga Judit: Az Alaptörvény az összetartozást szimbolizálja

Hirdetés

Fotó: Facebook / Judit Varga

A technokrata, értéksemleges rendszerváltó alkotmány helyébe 2012-ben az összetartozást szimbolizáló, közös identitást hordozó Alaptörvény lépett – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a 10 éves az Alaptörvény című tanulmánykötet bemutatóján Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen csütörtökön.

Hirdetés

Kifejtette: az 1989-es alkotmányreform a múlthoz való viszony és az ideológiai, erkölcsi értékek bizonytalansága miatt ideológiamentes, a jogállamiságra épülő államszervezetet és értéksemleges alapjogi katalógust rögzített; az az alkotmány nem rendelkezett a magyar nemzet tagjait szimbolikusan összekötő karakterrel, a 2012-es Alaptörvény viszont szakított ezzel, felvállalva a közös jogi és kulturális identitást.

„A Nemzeti hitvallás szövege önmagában is identitásképző keret, amely minden magyar számára meghatározó jelentőségű tartalommal bír” – mondta a miniszter.

Varga Judit emlékeztetett: az Alaptörvény kihirdetése előtt pontosan egy évvel, 2010. április 25-én soha nem látott felhatalmazást adtak az emberek arra, hogy a választásokon győztes erő véget vessen a 2010 előtti kormányzás okozta gazdasági, politikai és morális válságnak. A példátlan választói felhatalmazást kapott kormánytöbbség felismerte az alkotmányos pillanatot és teljesítette történelmi küldetését, a parlament megalkotta az Alaptörvényt – fűzte hozzá.

Hirdetés

„Mi, magyarok, a sokszor keserű történelmi tapasztalatainkból is megtanultuk és tudjuk, hogy mik azok az értékek, amelyek különös fontossággal bírnak számunkra. Függetlenségünk, szuverenitásunk, szabadságszeretetünk volt a záloga annak, hogy a magyar nép megmaradt e hazában immár több mint 1100 éve. Az Alaptörvény hetedik módosítása szerint valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége” – mondta Varga Judit.

„Nemzeti szuverenitásunk egyik legfőbb kihívása már 2011-ben is az európai integráció volt, és ez az elmúlt évtizedben egyre kiemelkedőbb kérdéssé vált. (…) Az EU és a tagállamok viszonyát a lopakodó hatáskörgyakorlás terheli: az EU számos olyan tárgykörben kíván egységes, a nemzetállami szabályokat felülíró jogot alkotni, amelyek a szuverenitás sérelmét vetik fel. (…) Az EU-hoz való csatlakozással Magyarország nem szuverenitásáról mondott le, csupán arról döntött, hogy az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az EU intézményei útján gyakorolja. (…) Magyarországtól beleegyezése nélkül, egyoldalúan hatáskört elvonni nem lehet” – szögezte le a miniszter.

Hirdetés

Varga Judit kitért arra is, hogy milyen nagy értékké vált közös biztonságunk. A koronavírus-járvány világossá tette, milyen fontos a rendkívüli helyzetek pontos és átgondolt szabályozása, a szomszédban dúló háború pedig világossá tette, hogy hazánk katonai, gazdasági és energiaellátási biztonsága nem elméleti, hanem gyakorlati kérdés, és fontosabb, mint valaha.

A 10 éves az Alaptörvény című kötet Orbán Viktor kormányfő által jegyzett köszöntője szerint az Alaptörvény értéktartalma hűen tükrözi a magyarok meggyőződését és akaratát (…), gránitszilárdságú talapzat az országépítő munka számára egy teljesen felbolydult világban.

„Amikor pedig újra tűz alá vesz bennünket a globalisták ügynökhada, jusson eszünkbe, hogy az idő végül mindig könyörtelenül felfedi, hogy ki volt az, aki homokra, és ki, aki kősziklára épített” – fogalmazott a kötet köszöntőjében a miniszterelnök.

MTI

Hirdetés

Hozzászólások:

Hirdetés