Versenyfutás kezdődött a Dunával: süllyesztik a bárkákat a Paksi Atomerőműnél

Az első mérések egycentiméteres emelkedést mutattak az erőmű szivattyútelepénél, miközben a Duna főága tovább apadt

Az első mérések szerint egy centiméterrel nőtt a vízszint a Paksi Atomerőmű szivattyútelepénél. A Duna főága közben tovább apad, ezért több száz szakember dolgozik a két bárka elsüllyesztésén és a fenékküszöb megépítésén.

Megkezdődött a két hatalmas bárka irányított süllyesztése a Paksi Atomerőmű közelében. A rendkívüli műszaki beavatkozás célja, hogy a Duna alacsony vízállása ellenére elegendő víz jusson az erőmű hűtőrendszeréhez.

Az első eredmények már a munkálatok kezdetén megmutatkoztak: az atomerőmű szivattyútelepénél egycentiméteres vízszintemelkedést mértek. Ez különösen azért számít fontos fejleménynek, mert ezzel egy időben a Duna főágában tovább folytatódott az apadás.

A művelet során két, egyenként 80 méter hosszú bárkát állítottak egymás mellé. A hajókat előbb a kijelölt helyre vontatták, rögzítették és a megfelelő irányba fordították, majd megkezdték kamráik ellenőrzött feltöltését. Bárkánként nyolc szivattyú dolgozik, hogy a süllyesztés lassan, ütemezetten és folyamatos ellenőrzés mellett történjen.

Az elsüllyesztett bárkák átmeneti akadályt képeznek a mederben, ezzel mérséklik a víz gyors továbbhaladását és duzzasztó hatást hoznak létre. Ez a megoldás addig segítheti a szükséges vízszint biztosítását, amíg elkészül a tartósabb beavatkozásnak szánt fenékküszöb.

A fenékküszöb lényegében a folyó medrében, a víz alatt kialakított széles kőépítmény. Nem zárja el teljesen a Dunát, de megemeli a fölötte található folyószakasz vízszintjét. A Paks és Dunaszentbenedek között épülő műtárgyhoz a kormányzati tájékoztatás szerint mintegy 145 ezer köbméter követ használnak fel.

A kivitelezés első lépéseként úgynevezett kőpaplant helyeznek a mederfenékre, amelynek az a feladata, hogy megakadályozza a talaj kimosódását. Erre kerülnek rétegenként a fenékküszöb további elemei. A munkában katonai helikopterek is részt vesznek, amelyek nagyméretű betonkockákat emelnek a folyóba.

A kormány hivatalos tájékoztatása szerint a paksi vízállás a művelet kezdetén mínusz 120–122 centiméter körül alakult. A beavatkozások nélkül vasárnap éjszakára vagy hétfő hajnalra mínusz 132 centiméterre csökkenhetett volna, ami a még működő két turbina egyikének leállítását tehette volna szükségessé.

A Paksi Atomerőmű nyolc turbinája összesen mintegy 2000 megawatt teljesítményre képes. A munkálatok megkezdésekor azonban már csak két turbina működött, együttesen körülbelül 500 megawattos teljesítménnyel. Az erőmű teljes kapacitásának fokozatos visszaállításához a szakemberek szerint a kiinduló értékhez képest legalább 25 centiméteres, stabil vízszintemelkedésre lenne szükség.

A helyszínen több száz műszaki, vízügyi, energetikai és biztonsági szakember dolgozik. Mérőhajókkal és telepített eszközökkel folyamatosan figyelik a vízállást, a folyó sebességét, valamint a mederfenék állapotát.

A munkát végzők számára felajánlott adományokat vasárnaptól a paksi Erzsébet szállóban kialakított fogadóponton veszik át. A kormány közlése szerint a nagyszabású művelet célja, hogy az atomerőmű biztonságos működéséhez szükséges vízszintet a Duna további apadása mellett is fenn tudják tartani.